Ahogyan tavaly októberben, idén is szervez a Bölcsészettudományi Tanszék konferenciát. A téma a tavaly megkezdett probléma folytatása, néhány előadó visszatér, de új résztvevőket is köszönthetünk, közöttük más felsőoktatási intézmények oktatóit.
Miért is jelentős a 18. század szempontjából a vallás és a filozófia viszonyának tisztázása? És miért lehet jelentős ma? A 18. század második fele (köztudottan) igazi fordulópont az európai történelem alakulásában. Azt lehet mondani, a modernség – ha nem is ekkor jelentkezik először -, de ekkor okoz igazán komoly feszültséget mind a politikában, mind a filozófiai és a közgondolkodás alakulásában. A francia forradalom egyértelműsíti, hogy az arisztokrácia és az egyház kezébe helyezett hatalom már nem vihető tovább kizárólagosan e két réteg által, az egyre erősödő polgárság a maga tőkéjével és érdekeivel szerepet követel mind a politikai, mind a kulturális életben. A tudományos gondolkodás egyre csak halmozza a maga eredményeit, megül az emberiség tudatában, hogy a tudomány megmentheti számos fenyegetettségtől. A filozófiában ez a folyamat egészen világosan mutatkozik a társadalomról és a politikáról alkotott nézetek változásaiban, de ugyanígy ütközőfelületté válik a vallás. Milyen alapokra helyezhető a modern gondolkodás? Lehetnek-e még vallásos alapjai? A válaszok korántsem egyfélék. A vallás egycsapásra nem inog meg sem a filozófiai nézetek, sem a hétköznapi élet terepén, hanem sokkal inkább a nézetek sokfélesége jelentkezik, és éppen ezeknek a megközelítések típusaira szeretnénk a konferencia előadóival közösen rávilágítani.
Az eszmecsere online formában, a Teamsen keresztül valósul meg. Bátorítunk minden hallgatót és érdeklődőt, hogy az alábbi linken keresztül kapcsolódjon a konferenciához.
Microsoft Teams meeting
Join on your computer or mobile app
Click here to join the meeting
PROGRAM Filozófia és Vallás a 18. században okt. 12. kedd 13.00-17.10 TOMORI PÁL FŐISKOLA online konferencia
13.00-15.00 Moderator: Csanádi-Bognár Szilvia Frenyó Zoltán: Vico vallásfilozófiájának elemei Kelemen János: Felvilágosodás, pesszimizmus, nihilizmus: Leopardi filozófiájáról Csuka Botond: A fizikoteológia esztétikája Marsó Paula: Jézus és Szókratész, Egy kétarcú dilemma Rousseau gondolkodásban 15.00 Szünet 15.10 – 17.10 Moderátor: Frenyó Zoltán Hankovszky Tamás: A kritikai vallásfilozófia változatai Csanádi-Bognár Szilvia: Krisztus arca Lavater fiziognómiájában és Herder írásaiban Pataky Ildikó: “Minden szabad nékem, de nem minden használ”, Hamann és a keresztény szabadság kérdése Fekete József: Magyarországi szabadkőműves mozgalmak kapcsolata és megítélésé a katolikus egyház által a 18. században
A kiemelt képen: Theobald von Oer: A weimari múzsák udvara, 1860; balra Schiller deklamálja az egyik költeményét, jobbszélen Goethe, az ülő alakok között Christoph Martin Wieland, Johann Gottfried Herder, valamint a Humboldt-fívérek, forrás: Wikipedia
