2022.10.01.
Tomori világCampusA fejlesztés három pillére

A fejlesztés három pillére

 

INTERJÚ DR. HABIL. SUHÁNYI LÁSZLÓVAL, A TOMORI PÁL FŐISKOLA MEGBÍZOTT REKTORÁVAL

Milyen szellemi környezetből érkeztél? Milyen összetevők határozzák meg a világszemléletedet?

Szlovákiában, Kassán születtem, de a szüleim és a nagyszüleim a Rimaszombati Járásból származnak. A nagyszüleim olyan faluban éltek, ahol szinte csak magyarul beszéltek, és az én anyanyelvem is a magyar. Édesanyám habilitált közgazdászmérnök, egyetemi docens, és elmondhatom, hogy az ő nyomdokaiban járok. Édesapám gépészmérnök volt, akit tizenegy éves koromban vesztettem el. Az iskoláimat Kassán végeztem. Kétnyelvű gimnáziumban érettségiztem, a szlovák mellett spanyolul tanultunk, aztán a középiskola után a közgazdaság mellett döntöttem, és Kassán a Műszaki Egyetem Gazdaságtudományi Karán tanultam tovább. A főiskolai tanulmányaim alatt félévig voltam Spanyolországban Erasmus Program keretében, nagyon megszerettem ezt a kultúrát. A doktori fokozatomat pénzügy szakon szereztem, majd az Eperjesi Egyetemen, a Menedzsment Karon kezdtem tanítani, ahol 2015-ben habilitáltam is. Ezek mellett 2016-ban a varsói egyetemen szereztem Executive MBA végzettséget. Az Eperjesi Egyetemen négy éven át rektorhelyettes voltam, tehát van némi tapasztalatom a vezetőségi pozícióról. A szabadidőmben nagyon szeretek túrázni, cserkészkedtem gyerekkoromban, és a természetjárás hobbiként azóta is megmaradt.

 

 

Mit jelent számodra kisebbségben élni? Vannak-e olyan közösségek, szervezetek, amelyek segítenek ebben?

Kassa egy kereszteződési pont a régió kultúrájában, a magyar, a lengyel, a német, az ukrán, a szlovák kultúra egyszerre van jelen. Számomra a régióban való mozgás természetesen adódott. Bár az anyanyelvem magyar, az iskoláimat mindig is idegen nyelven végeztem, egyetemistaként minden nyáron külföldön dolgoztam, Angliában és Spanyolországban. Sohasem éreztem magam kisebbséginek. A soknyelvű tájékozódás miatt ez valahogy nem vált számomra fontossá. A kisebbség számomra olyan csoport, amelyiknek különleges igényei vannak, de én mindig az előnyét éreztem annak, hogy magyar az anyanyelvem, és mellette sokféle az a kulturális hagyomány, ami a részemmé vált. Szépen példázza ezt, ahogy a nevemet használják az ismerőseim: Magyarországon mindig Lászlónak szólítottak, de Szlovákiában Ladislavnak, a barátaimnak persze Laci vagyok mindenütt.

 

Mesélj a kutatási területedről! Milyen eddigi fókuszai vannak?

Az egyetemi közgazdászmérnöki diplomám pénzügyi, befektetési és banki tevékenységek területére jogosít, és a PhD fokozatomat is ezen a területen szereztem, csak később fordultam a menedzsment felé, és akkor is a pénzügyi összefüggések területén. Elmondható, hogy a publikációs tevékenységem is ebbe az irányba halad. A disszertációs munkám témája a stratégiai beruházási döntéshozatal volt, regionális szinten. A megyei önkormányzatok beruházásai nagyon fontosak a régió hosszútávú fejlesztésében. Az eddigi fejlesztések sikerességét vizsgáltam Szlovákia, Magyarország és Csehország vonatkozásában. Összehasonlítottam a három ország regionális döntéseit ezzel kapcsolatban, ez később könyv formájában is megjelent. A cseheknél a megyei önkormányzat hatása kisebb. Szlovákiában viszont megyei szinten nagyobb a hatáskör, az úthálózatok, a középiskolák, a kulturális intézmények egy része alájuk tartozik, tehát van súlya a megyei döntéseknek. Szerettem volna látni, hogy mik azok a jó gyakorlatok, amelyek esetleg példaként szolgálhatnak. Az eredmény egy modell lett azzal kapcsolatban, hogy milyen kritériumokat lehetne figyelembe venni egy-egy ilyen szintű döntés meghozatalakor.

A habilitációm dolgozati témájával a megyei önkormányzatok marketingtevékenységét vizsgáltam. A lakosság elégedettsége, a turizmus előmozdítása és a vállalkozók motiváltsága fontos az önkormányzatok számára a régiófejlesztés szempontjából, ezért jelentős kell legyen számukra a marketing is, bár ez sokáig nem tűnt olyan evidensnek. A fejlesztések, az önkormányzatok által biztosított szolgáltatások árazása, a szolgáltatások lokációja mind olyan szempont, aminek a rendszeréről tudomást kell szereznie a cégeknek ahhoz, hogy a régió kedvező befektetési környezetté váljon. A média használata, a webes felületek, az óriásplakátok ehhez nagyon fontos eszközök, és ezért tudatos kell legyen ez a tevékenység, nem maradhat csak helyi közlés, hanem nemzetközi szinten is jelentősége kell legyen.

Mindez azért is izgalmas, mert a V4-ek nem csak partnerek, de a gazdaság felől nézve egymás konkurenseinek is számítanak, nem pusztán országos szinten, de régiókra bontva is. A nagyvárosok vagy egyes régiók hasonlósága, a közös vonások miatt a turisták szempontjából leginkább egy döntési helyzetet jelent, hogy vajon melyiket választják. Az együttműködés rettentő fontos, de ez, akár a befektetők szemszögéből is versenyhelyzet. Az alapján döntenek, hogy az adott állam és az adott régió mit tud a cégnek kínálni, de attól is, hogy milyenek a környezeti adottságok. Az összehasonlító vizsgálatok ezzel kapcsolatban ezért, azt gondolom, nagyon hasznosak.

 

Hogyan látod a gazdasági képzések helyzetét ma Magyarországon? Milyen irányokba lehetne/kellene nyitni a korszerű gazdasági és vállalkozói szemlélethez?

A gazdasági képzésekre nagy a kereslet, és a cégek szempontjából ez kiemelten fontos, hiszen ők alkalmazzák majd a diplomát szerzetteket. A magánszektorral való együttműködésnek egyre nagyobb a jelentősége, mert látni kell, hogy mit diktál a gyakorlat. Éppen ezért a cégek és a felsőoktatási intézmények együtt kell működjenek, így a duális képzések mindkét fél szempontjából hasznosak. Ugyanakkor az informatika is egyértelműen előtérbe került, a gazdasági informatika egyre meghatározóbb, és ennek az oktatásban is látszódnia kell.

 

Milyen elképzelésekkel látsz neki a rektori feladatoknak?

Az elképzeléseim első pillére a kontinuitás. A Tomori Pál Főiskola elmúlt 18 éve fontos sikereket mutatott fel, ezért ezeket az eredményeket, a családias környezetet, a közvetlen kapcsolattartást, a jól bevált módszereket és irányokat mindenképpen őrizni kell. A második pillér a továbbfejlesztés, a meglevő gyakorlatok erősítése, és az aktuális trendekhez való igazodás. A környezet mindig alakul, erre reagálni kell, akár a cégek elvárásaira, akár a nemzetközi trendek alakulására. Ezért a harmadik pillér az innováció. Tehát az eddigiek fejlesztésén túl új területeket lenne érdemes keresni, ami az egyetemmé válás kapcsán is jelentős. A kutatás szempontjából egy további lépés lehetne a nemzetközi kutatói hálózatokhoz való kapcsolódás. Remélem, ha egy év múlva beszélgetünk, akkor már konkrétabban, az eredményeken keresztül tudok ezekről a kérdésekről nyilatkozni.

 

Megkérdeztük a Tomori Pál Főiskola hallgatóit, mit jelent nekik a Tomori.