Domboróczky Zoltán rektor úr gondolatai a hallgatókhoz
A virágba borult fák látványa – szerencsére – kérlelhetetlenül eszünkbe juttatja, hogy végre itt van az oly régóta várt tavasz. A tavasz, ami új életet, új reményt hordoz. Ebben az évben az új reménybe talán még elszántabban kapaszkodunk, mint korábban!
Minden bizonnyal mindannyiunkat megviseltek a világjárvány hatásai és annak következtében bevezetett korlátozó intézkedések. Bizonyára Önöknek is vannak olyan ismerősei, barátai, rokonai, akiket személyesen is érintett a vírusfertőzés, olyanok, akik ennek következtében nehéz egészségügyi vagy anyagi helyzetbe kerültek, esetleg elveszítették munkájukat. Szeretném együttérzésemet kifejezni mindazoknak, akik nehéz helyzetbe kerültek, akiknek veszteségeket kellett elkönyvelniük.
Ezekben az időkben csak az összefogásban rejlő erőre támaszkodhatunk! Tisztában vagyok vele, hogy sok esetben Önök egymásban tartották és tartják a lelket, a csoport- és évfolyamtársi kapcsolatok felértékelődtek, hiszen kitartásból, emberségből muníciót tudtak, tudnak adni egymásnak. Köszönöm mindazoknak, akiknek egy kicsivel több jutott ezekből és hajlandók voltak ezeket az igen értékes javakat megosztani hallgatótársaikkal!
Ugyanakkor, arról se feledkezzünk meg, hogy – oktatási intézményként – adjunk hálát szerencsés sorsunkért, hiszen az oktatás, még ha csak digitális formában is, de folyamatos tudott maradni! Nem kényszerültünk arra, hogy teljesen be kelljen zárnunk az alma mater (virtuális) kapuját. A digitális oktatás keretei között így tudtuk, tudjuk tartani a kapcsolatot. Az oktatók és hallgatók közötti együttműködés és összhang így nem veszett el, nem kellett azt szögre akasztanunk. Bízom benne, hogy a szorgalmi időszak még hátralévő része zökkenőmentesen fog lezajlani, a soron következő szemináriumok fennakadás nélkül fognak megvalósulni!
A hírek szerint a közoktatás újra nyit, a félév végére az általános- és középiskolások talán már visszaülhetnek az iskolapadokba. A felsőoktatás ugyanakkor mindebből vélhetően keveset fog érzékelni. Az enyhítés hatásai csak a szorgalmi időszak utolsó heteire realizálódnának, így jelentős változással ez esetben nem számolhatunk. Terveink szerint az előző félévben kialakult gyakorlatot fogja intézményünk követni ebben a szemeszterben is, azaz a vizsgaidőszak digitális megoldások igénybevételével kerül megszervezésre. A diplomavédéseket és záróvizsgákat ugyanakkor személyes megjelenés mellett, a szükséges védelmi intézkedések maximális betartásával tervezzük a féléves időbeosztásban előre meghatározott időpontokban.
Záró gondolataimmal továbbra is a reményt kívánom táplálni hallgatóink szívében! Bízom benne, hogy a következő 2021/2022 tanévet már nem digitális formában kell lefolytatnunk. Kollégáimban és bennem erősen él a remény, hogy a szeptemberi iskolakezdéskor újra megtelik élettel a Főiskola épülete, hogy újra kezet rázhatunk előadások előtt és után, hogy újra maszk nélkül beszélgethetünk a folyosókon és a parkban az előadások közötti szünetekben. Kérem, tartsanak ki még ebben a félévben, hogy a következőben újra találkozhassunk!