Kata gyermekkorát a keleti világban töltötte. Amikor először találkozott a nyugati irodalommal 14 éves volt és Budapesten járt gimnáziumba. Életének meghatározó részévé vált a vallástudományok, a filozófiai irányzatok és a kultúrák sokaságának megismerése. Jelenleg a Tomori Pál Főiskolán, szabad bölcsészet szakon elsőéves. Tanulmányai mellett, elkötelezetten ír aktuális témákkal foglalkozó verseket és kisebb tanulmányokat.
Imre Mariann, Szent Cecília, installáció, 1997, MNG
Az idő
A jelenben, ahol összeér múlt és jövő,
némaság sodorja a sorsok törékeny szálait.
Halk örökkévalóság a gondolatom,
végtelen életeim a földön egymásba járnak.
Halott Világ kitárja selymes karjait, ölébe emeli
fáradt testem, lelkem nyárillatú leplébe temetik.
P. P. Rubens, Seneca halála, 1612-13, Alte Pinakothek, München
Seneca halála
Szenvedem a halált.
Lanyha vérem, lassan vánszorog.
Mámor hullik szürke égből,
gyenge létem szavaim mérgezi.
Egy hátrahagyott élet dörömböl.
kedvesen, de szól hozzám.
Mint a művészet az idő illúziójában.
Szükséges, állandó jelen és tér, most elenged.
Oh, hű társam, tanító világom,
burokban élő örök szellem barátom.
Közönyös tekintetem most vigaszom.
Várja, míg a halhatatlanság keze
kedvére ellapoz.
Az Égbolt
Halálból élet, Égi imák erővel áldják a létet.
Enyhül a vihar és benne árván, esőcseppjein utaznak a szívek.
Mezőkön vágtat, és puhán szusszan a lélek, meghajlik virága és ösztöneink álomba térnek.
Sötétség éjjelén égboltja kitárul,
mutatja milyen a Világ és az örökkévalóságunk…
A kiemelt képen: Giorgio Vasari, Lorenzo Medici portréja, 1533-34
