Ernest egy bérház negyedik emeletén lakott, fúrt-faragott, hétvégeken napközben, valamint hétköznapokon hajnalban négytől ötig. Csak ezekben az időpontokban ért rá, máskor vagy aludt, vagy zongorázott a főtér egyik kis lokáljában. A szomszédos lakást pingvinek bérelték, Zelma és Melvin. Zelma táncosnő volt, Melvin gépjárművezető szakoktató, mindketten kialvatlanul jártak dolgozni Ernest miatt. Zelma bokája egy napon majdnem kificamodott, mert a fáradtságtól nem tudott koncentrálni és rosszul lépett a színpadon. Melvinnek Zelma balesetével szinte egy időben elkerülte a figyelmét egy piros lámpa a Fő úton. Szerencsére egyiküknek sem esett nagyobb baja, ennek ellenére a pingvinek elhatározták, hogy fölhívják a főbérlőjüket, Antont, aki egy fóka volt és hajóskapitányként járta a tengereket, de a telefonhívás idején szerencsére éppen a városban tartózkodott. Anton azt mondta Melvinnek a telefonban, hogy amúgy sem valami jó alvó, hétfőn hajnal négy és öt között meglátogatja Ernestet, s megpróbálja lebeszélni a fúrásról.
Miután a fóka hétfőn reggel négy és öt között csakugyan megnyomta a Zelmáék fölötti lakás csengőjét, egy hóember nyitott neki ajtót. Anton meglepődött, Ernest fekete cilindert és háziköntöst viselt, szénszemeit kérdőn a fókára emelte. Anton bemutatkozott, Ernest udvariasan bentebb invitálta, és megkínálta egy kávéval. Mialatt a bárzongorista a konyhában sürgölődött, a hajóskapitány a szobában egy karosszékben ülve várakozott. A szoba inkább emlékeztetett műhelyre, mint lakosztályra, mindenfelé csavarok, smirglidarabok hevertek, fűrészek, harapófogók lógtak a falba vert szögeken. A polcok tele voltak különféle fafajtákból gyalult lapokkal. Közepén egy széthúzható ebédlőasztalon egy óriási hajómodellt látott Anton, mellette festékes tégelyek és ecsetek sorakoztak a csomagolópapíron, melyet Ernest elővigyázatosan a hajótest alá terített. Amikor a hóember, kezében a gőzölgő kávéval megjelent az ajtóban, a fóka orrával finoman a hajó irányába bökött. Ernest elmesélte neki, hogy gyerekkori vágya a tenger, bármit képes lenne megtenni azért, hogy matróz lehessen egy hidegebb éghajlaton. Anton elszürcsölte a csésze eszpresszót, amit Ernesttől kapott, azután fölállt, átadta névjegyét a hóembernek, és azt mondta neki, hogy jelentkezzen nála minél előbb, mert 2021 január elsejétől forgalmi állományú dolgozó lesz tanulómatrózi beosztásban a Jeges-tenger Hajózási Igazgatóságnál, ha ez megfelel neki. A hóemberrel madarat lehetett volna fogatni. Beállt matróznak, és végül aztán 2021 lett Ernest életének legcsodálatosabb éve. Felfigyeltek a tehetségére, rövid idő alatt egy óceánjáró utazásdirektorává küzdötte föl magát. Kiutaltak számára egy hangszigetelt kabint is, ott fúrhatott-faraghatott, s amikor csak erre támadt kedve, leült a hajó bárjában fölállított zongorához, és Oscar Peterson dalokat játszott, így szórakoztatta az egybegyűlteket. A pingvinek, Melvin és Zelma 2021-ben majdnem végig boldogok voltak. Alaposan kialudhatták magukat és nyugodtan, csöndben élhettek egészen addig, amíg a fölöttük üresen álló lakást 2021 december 30-án ki nem vették a pézsmatulkok.
Keresztesi Judit
A kiemelt képen: Újév Rióban, forrás: Wikimedia Common
