2021.09.25.
Tomori világCampusGyerekek nyelvén a pénzről

Gyerekek nyelvén a pénzről

 

Gyulaffyné dr. Berényi Mária, a Tomori Pál Főiskola oktatója idén kereken 50 éve tanít pénzügyeket. A felsőoktatásban töltött évek tapasztalatából idén egy egészen különleges munka született, valami olyasmi, ami bizonyosan minden oktatót hatalmas próbatétel elé állítana: mesekönyvet írt gyerekeknek a pénzügyekről. Azt hiszem, hiánypótló ez a munka, és egy új szemléletmód kibontakozását jelzi, hiszen a gyerekeket a szülők többnyire megkímélik az anyagiak magyarázatától. Hatalmas kérdés azonban, hogy ezzel jót tesznek-e, vagy csak a saját dolgukat könnyítik meg átmenetileg?

 

Mióta foglalkoztat a gondolat, hogy mesekönyvet írj a pénzügyekről?

Gyulaffy Béláné, dr. Berényi Mária, a Tomori Pál Főiskola oktatója

Oktatói munkám és a magánéletben folytatott beszélgetések során érzékelhetővé vált számomra, hogy az átlagember nem igazán ismeri a pénz működését, kevéssé érdekli, hogy honnan van, hogy vonják ki a forgalomból, miért gond, ha túl sok van belőle, és mit okoz, ha nagyon kevés kerül forgalomba. Gyakran hallottam, hogy egy-egy gyermeki kérdésnél hárítottak a szülők, mert ők sem tudtak volna helyes magyarázatot adni.  Ekkor fogalmazódott meg először bennem a gondolat, hogy a pénzügyekről, a pénz működéséről szükséges lenne  az érdeklődő ember számára, és főként a még nagyon fogékony gyermekek számára játékosan ismereteket közölni. Ez akkor vált nyilvánvalóvá számomra, amikor a magyar gazdaságban megjelentek a piaci gazdálkodás feltételei. Az akkori gazdasági változások sok ember számára érthetetlen feltételeket jelentettek, mert az állam, és az állami gondoskodás átadta a helyét a piaci döntéseknek. A piaci döntést pedig a cégek hozzák, amelyek nem számolnak el az állam felé a tevékenységükkel, csak a megszerezhető nyereség jelenti a döntés alapját.

A pénzügyi kérdéseket akkor fogják jól kezelni az emberek, ha már gyermekkorban tudnak ismeretmorzsákat szerezni, amire a továbbiakban építeni lehet a tudást. Ezt szoktam úgy mondani, hogy a tőkésített tudás alapjait kell lerakni a mese segítségével. Aranyszínű, guruló pénzdarabok, kártya, játékpénzek jelentik kedvező esetben az első ismereteket, a valós pénzek  használatát csak a későbbiekben ismeri meg a gyermek. Vannak időszakok, amikor nem ilyen egyszerű a helyzet, mert a történelem másként alakul, és megismerteti a valódi szűkölködést is.

 

A pénzügy egy nagyon komplex terület, főként olyasvalaki számára, aki kutatóként foglalkozik vele. Milyen témák szerepelnek a könyvedben?

Átfogja a mesekönyv a pénz kialakulásától a mai modern pénzek világáig az ismereteket játékos formában. A pénz kialakulása, fejlődéstörténetének bemutatása  a kisebbeknek versekkel történik, míg a befektetési lehetőségek, az infláció és értékpapírkérdések  párbeszédes mesékkel, és az utolsó rész a pénzügyek fejlődését részletező ismeretanyag érdekes történetekkel kiegészítve a nagyobb, már középiskolás fiataloknak és a kíváncsi, érdeklődő felnőtteknek szól.

 

Lehet, ez csak személyes tapasztalatom, de azt gondolom, sok családban a pénzügyek a gyerekek előtt tabutémának számítanak. Sok gyerek nincs tisztában azzal, hogy a család mennyi pénzből gazdálkodik, sőt, ha valamilyen kiadást a szülök nem vállalnak, nem mindig adnak egyértelmű választ, hogy miért. Szerinted hogyan lehet a fiatalabb korosztályt eredményesen nevelni gazdasági kérdésekben?

Fontos, hogy a gyerek ismerje a pénz szerepét és jelentőségét. Régen a családokban nem volt tabu a pénzről beszélni. A vidéki családokban a gyermekek is részesei voltak a termények előállításának, így ott voltak a családi döntéseknél is.  Már gyermekkorban megismerték a pénz „nagy erejét”, ismerték a pénz szerepét. Ma más a helyzet, a pénz bankkártyán van, így nem látszik, nem fogható, ezért a gyakorlatlan felnőttek is elszámolhatják magukat a havi pénzügyi lehetőségek tekintetében. Ezért talán még fontosabb, hogy a gyerek megismerje a pénz óriási szerepét, hogy ezért a színes papírért, ezért a „különleges nyomtatványért” vagy ezért a plasztiklapért sok minden megvásárolható, tehát nagy odafigyelést igényel. A gyereknek meg kell tanulnia a „nincs több”, és a „nem” fogalmát az igenek mellett. A legjobb, ha a gyereket a családi együttműködés kapcsán nevelik rá a felelős pénzgazdálkodásra. Nem szabad szégyellni, ha nincs elegendő pénz valaminek a megvásárlására. Fel kell tárni előtte a nehézségeket, hogy tudja, vannak helyzetek, amikor sorrendiséget kell szabni, és eldönteni, hogy mi a fontosabb, és csak azt megvásárolni. A piacgazdaság pénzügyi szempontból meglehetősen kegyetlen világ, nagy odafigyelést igényel. A korábbi szocialista forma az állami gondoskodás okán sok tekintetben könnyebbé tette a pénzzel való gazdálkodást, ezért az abban a korban felnőtt generációk másként tekintenek a pénzre, mint a jelen időszakban érdekeltek.

 

fotó: Annie Spratt, forrás: Unplash

 

Örök dilemma a zsebpénz kérdése. Családon belül a segítségnyújtás, a feladatok leosztása, az önzetlen kapcsolat része. Te mit gondolsz, a zsebpénz a gyereknek alanyi jogon jár? Ki kell érdemelni valamivel, mint a felnőttek világában a fizetést? És szükség van rá egyáltalán?

A gyermek a család szeme fénye, de nem jó, ha megszokja, hogy neki „alanyi jogon” minden jár. Ilyen a zsebpénz is. A családi együttműködés kapcsán fontos, hogy alapvetően kétféle családi megoldás létezik. Az egyik családi forma, ahol a gyerek számára az a feladat, hogy vegyen magának tízórait, és ekkor valóban szükséges, hogy legyen pénze az élelemre. Ez lehet a gyerek számára a szükségesnél nagyobb összeg, amelynek jelentősége, hogy az élelem megvásárlását követően a  többivel tud gazdálkodni, ha nem költi el felesleges dolgokra.  A másik lehetőség, ha a gyereknek csomagolnak otthon tízórait, és a pénz, a zsebpénz megszerzése nem automatikus, hanem feladathoz kötött, mint pl.: szobájában rendrakás, esetleg az asztal leszedése vacsora után, stb. Mindkét megoldás lehet célra vezető, de a második azért jobb, mert megtanulja, hogy teljesítmény nélkül nem automatikus a rendelkezésre álló pénz. Fontos lehet azonban, hogy a gyermeket neveljük az odafigyelésre is, azaz, ha otthon figyelmeztetés ellenére nem megfelelően végzi a feladatát, és ezzel kárt okoz, mint pl.: töltőtoll tintával a perzsa szőnyeg felett dolgozik, vagy a kanapén kézműveskedik festékkel, és összekeni.  Ilyen esetben a károkozást követően célszerű bevonni a rendezés összegébe is, amit az összegyűjtött pénzéből kell adnia.

Jó dolog, ha megtanul kis tételekben gazdálkodni, különbséget tenni a fontos és kevésbé fontos dolgok között.  A gondot mindig a kis összegű, viszonylag felesleges dolgok megvásárlása okozza, mert szinte észrevétlenül elfogy a pénze.

 

Mi okozta a legnagyobb dilemmát, amikor a mesekönyvön dolgoztál?

Amikor belefogtam a mesék írásába az jutott eszembe, amit egy régi gondolkodó fogalmazott meg, hogy csak akkor írjál fontos dolgokról, ha teljesen tisztában vagy a kérdéskörrel. Ez volt az első dolog, ami eszembe jutott, hogy jogom van-e a gyermekek gondolkodásának fejlődését alakítani ilyen formában, képes leszek-e arra, hogy ez érdekfeszítő legyen és nem kioktató. El tudok-e vonatkoztatni a kutatástól, a tudományosságtól, hogy a gyermekek számára érdekes legyen a mondanivaló. A pénz mindenki számára fontos és érdekes, de a pénzügyek működése meglehetősen bonyolult. Ennek a bonyolult rendszernek az egyszerű, közérthető megfogalmazása érdekesen, játékosan – ez volt a célom. Csak remélni tudom, hogy sikerült. A mesekönyv magánkiadás, amit egyszerű eszközökkel alakítottam ki. Amennyiben lesz olyan kiadó, akit érdekel, természetesen még szebb formátumban is készülhet.

 

A forint évfordulója kapcsán kiállítást is rendeztél. Ez hogy valósult meg?

Igen, pályafutásom 50. évfordulója azért is érdekes, mert 1946. augusztus 1-én, azaz éppen 25 évvel korábban került forgalomba az új pénz, a forint. A két évforduló kapcsán fontosnak tartottam, hogy egy kiállítást készítsek a pénzről, ez végül lakóhelyemen, Sülysápon valósult meg.  Az oktatás során mindig törekedtem arra, hogy az ismeretek átadása érdekessé váljon a hallgatók számára. Ennek az lett a következménye, hogy gyűjteni kezdtem a forgalomban lévő, és a forgalomból kivont pénzeket, amelyek megmutatták a történelmi feltételek változásait is. A kiállítás ennek az anyagnak a bemutatója, az osztrák-magyar koronától a modern pénzig, azaz a forint jelen időszaki formájáig követi a forint történetét.

 

A kiemelt képet Annie Spratt készítette, forrás: Unplash

Megosztás

 

Megkérdeztük a Tomori Pál Főiskola hallgatóit, mit jelent nekik a Tomori.