2024.10.08.
Tomori világElső közlés„A fényviszonyokra emlékszem”

„A fényviszonyokra emlékszem”

 

Iván István, szabad bölcsész hallgatónk itt közölt képein épülethomlokzatok és köztéri szobrok láthatóak, ám minkét téma a részletek megragadásában kerül elénk. A részlet a fényképezésben mindig az egyéni látásmódot emeli ki. Nem az épület vagy a szobor bemutatására törekszik, hanem sokkal inkább a fotós számára fontossá váló elemet mutatja meg. Amikor a fényképész albumokat tölt meg az ilyen gondosan megválasztott részletekkel, azt érezzük, igazán művészi az, ahogyan lát, művészivé válik, ahogyan gondolkodik. De vajon nem így működik-e természetesen a látásunk és a gondolkodásunk? Nem utólagos korrekció-e a totalitás, az egész alak, a teljes épület bemutatása? Nem azért tesszük-e, mert fel akarjuk térképezi a jelent, meg akarjuk érteni a dolgot a maga egészében? A hétköznapi látás alapvetően megragadó látás, az egyes részletek válnak fontossá, sokszor csak ezt raktározza a memóriánk. Amikor a fotografikus látás a részletet ünnepli, azt hiszem, csak visszavezet bennünket a természetes megismerés közvetlenségéhez, amit az értelmező magatartás aztán egészként alkot újra, ebben áll a művészi jellege. 

 

 

 

„A műhelyben elfoglalt fizikai helyzetükre, azaz a fények között elfoglalt helyükre, a fényviszonyokra emlékszem. Elég világos volt a tágas helyiségben, jó magasak voltak az ablakok, de csak a felső ablakszemek átláthatók, a többi úgynevezett fújt üveg, matt, mélyek az ablakbélletek, egészen a mennyezetig értek; az óriási táblákat ki lehetett hajtogatni az ablakbélletekből, vagy amikor túl direkten tűzött a fény, behajtani, amiből ma arra következtetek, hogy vastagon falazott, klasszicista épület lehetett. Emlékeim nyomába eredve így találtam rá a klasszicista épületre. A pesti Belváros jellegzetesen visszafogott, csaknem rideg, kíméletlenül szimmetrikus, kaszárnyastílusban épült. A pesti Belváros építészetének ez a légrégebbi rétege, ami egyben azt jelenti, hogy Pest az újabb városok közé tartozik, s már csak ebben a minőségében is elválik az öreg, a gótikus és barokk Budától. Valójában Pest a szülővárosom.”

 

(Nádas Péter: Világló részletek)

 

 

Megkérdeztük a Tomori Pál Főiskola hallgatóit, mit jelent nekik a Tomori.