2022.06.28.
Tomori világCampus„A közös kutatás a bizalom építésének az egyik módszere”

„A közös kutatás a bizalom építésének az egyik módszere”

Interjú Gajzágó Éva docenssel, a Tomori Pál Főiskola Kutatóközpontjának vezetőjével

Nemrégiben egy kutatói egyeztetésen számos aktuális és tudományközi kihívásokat rejtő téma feldolgozását kezdeményezte Gajzágó Éva, a főiskola Kutatóközpontjának szervezésében. Ekkor határoztam el, hogy egy interjú keretében kérem meg az intézményben zajló projektek és a tervbe vett kutatási témák ismertetésére. A témák mellett főként arról kérdeztem, hogy az oktatókon kívül a hallgatók hogyan tudnak részt venni a csoport munkájában.

 

Hogyan jött létre a Kutatóközpont és milyen feladatokat tűztetek ki magatok elé?

A főiskola alapítása óta folytatnak kutatómunkát az oktatók a Tomori Pál Főiskolán, de ennek nem voltak szervezett keretei. Én korábban innovációmenedzsmenttel foglalkoztam, és hasonló szervezeti egységek alapításában vettem részt. Egy oktatási intézményben jelentős az oktatók számára a rangos publikálási lehetőség, és fontos szerepe van annak is, hogy a kutatásokat az oktatásba be tudjuk építeni. Rektor asszony kezdeményezésére 2017-ben egy kutatást koordináló szervezet létrehozását indítottuk el, hogy ezeket a tevékenységeket összefogjuk és menedzseljük.

2017 szeptemberében rendezett a főiskola egy konferenciát Enyedi György professzor emlékére, ennek a rendezvénynek a plenáris ülésén jelentettük be a Kutatóközpont megalapítását. Fontos megemlíteni, hogy nem egy önálló szervezeti egységről van szó, inkább a menedzsment tevékenység a központ feladata. Megpróbáljuk az oktatók szerteágazó vizsgálatait összefogni, és a hallgatókat is igyekszünk bevonni. Természetesen szervezünk konferenciákat, és segítjük a konferenciakiadványok szerkesztői munkálatait. A célunk az, hogy ősszel is és tavasszal is kerüljön sor ilyen rendezvényre, illetve a kollégákat tanulmányok írására ösztönözzük.

Mik azok a főbb témák, projektek, amelyekkel mostanában foglalkoztok?

Amikor létrejött a Kutatóközpont az első célkitűzésem az volt, hogy felmérjem, hogy a kollégák milyen témákkal foglalkoznak. A központ kutatási projektjei mindig ahhoz igazodnak, hogy a kollégáink miben járatosak. Összeállítottam egy tudástérképet, ami a honlapunkon is elérhető, ebből kirajzolódik, hogy milyen területek adódnak az együttgondolkodás számára. A főiskola jellegéből adódóan előny lehet a multidiszciplinaritás. Ez egy kis intézmény, így nagyon könnyen tudnak a kollégák együttműködni. Az egyik most futó projektben együtt dolgozom Lipécz György kollégámmal, aki statisztikát és matematikát tanít, én képviselem a gazdász vonalat, illetve Schuchmann tanárnő a regionális területen járatos. A következő programunkban a bölcsész kollégákat is szeretnénk bevonni a közös gondolkodásba.

Jelenleg a kreatív és kulturális iparhoz kapcsolódó témákkal foglalkozunk, egy kivétel van ez alól, egy vállalati kultúrával kapcsolatos vizsgálat. Ezt a kutatást a Marketing és Menedzsment Tanszék a Győri Egyetemmel közösen kezdi el, ehhez február óta folytatunk előkészületeket. A konkrét témája a vállalati kultúra és az innovativitás összefüggésének a vizsgálata a kis- és középvállalkozásokban. A kreatív ipar területén több irányvonal jellemzi a kutatásainkat. Az első, és ez az én személyes kedvencem és hobbim: a koreai kultúra terjedése Magyarországon. Ezt a vizsgálatot februárban zártuk le, és nemsokára elkészül az eredményeket bemutató cikk. Szeptembertől ezt a témát szeretnénk továbbvinni Európai Uniós szinten, más európai országok bevonásával. A harmadik témánk most körvonalazódik, egy konkrét koreai zenekarral kapcsolatos, a BTS-szel, ők nagyon népszerűek, ezért bízom benne, hogy ez a hallgatókat is fogja érdekelni. Négy országban vizsgáljuk majd a népszerűségük okait. Vajon a szövegeik, esetleg a vizuális megjelenésük lenne a sikerük titka? A koreai témához kapcsolódva, de már inkább a gazdasági szempontokat elemezve egy másik projektünk a kulturális, kreatív termékek exportját vizsgálja, pontosabban, hogy milyen módszerekkel lehet segíteni ezeknek a termékeknek a más országokban való elfogadását. Ezen kívül a Győri Egyetemmel közösen indítunk egy Város és kreatív ipar tematikájú kutatást, ami arról fog szólni, hogy a vállalatok, az állami szféra és a felsőoktatás együttműködését modellező ún. Triple Helix modell hogyan tudja támogatni a városok kreatívabbá válását. Manapság egyre nagyobb szerepe van ennek az iparágnak a gazdaságban, ezért fontos lenne, hogy az egyes városok, főként a középméretűek reagáljanak erre a folyamatra. Jelenős kérdés, hogy van-e olyan szervezet a városban, amelyik erre figyel, vannak-e olyan cégek, amelyek kifejezetten a kreativitás támogatását tűzik ki maguk elé feladatként, vagy az egyetemek, a felsőoktatási intézmények foglalkoznak-e ezzel a témával, mert ha ezt komolyan teszik, a kreatív ipar fejlődését tudják ösztönözni.

A hallgatók hogyan tudnak bekapcsolódni ezekbe a programokba?

Nagyon fontosnak tartom, hogy a hallgatókat egyre jobban bevonjuk a tudományos munkába, úgy gondolom, ez egy kritikus kérdés a felsőoktatási intézmények számára. Természetesen humán erőforrás szempontjából hatalmas segítség, ha hallgatók is elvállalnak egy-egy feladatot, másrészt számukra is fontos tapasztalatot jelent, ha részt vesznek egy ilyen programban. A tudományos kutatás egy másik világ, mint amit az egyetemi életben tapasztalnak. Más a nyelvezete, másként kell látniuk a módszereket, amelyeket adott esetben már a képzés során tanulmányoztak, de ugyanakkor nagyon hasonlít a marketinges módszerekhez is. Ha bele tudnak pillantani mondjuk egy kérdőív elkészítésébe, vagy megtanulják, hogy hogyan kérdezzük le a kérdőíveket, vagy hogyan töltjük le az adott kérdésre vonatkozó táblázatokat, hogyan visszük be az adatokat a táblázatba, vagy adott esetben hogyan dolgozzuk ezt fel SPSS software-rel, akkor ez a későbbi céges munkájuknál is előnyt jelenthet számukra. Jól mutat majd az önéletrajzukban is. Nem beszélve arról, hogy a kutatásuk eredményeit TDK-n is prezentálhatják, ami szintén jó pont a továbbtanulásnál vagy az álláskeresésénél. Szeretnénk egyre több hallgatót bevonni. Az elmúlt évben már tizennyolcan vettek részt a tudományos munkában. Erre ösztönzöm is őket, az érdemjegy megszerzéséhez plusz pontokat kapnak az óráimon.

Milyen vizsgálatban vettek részt eddig a hallgatók?

A koreai popzenével kapcsolatos kutatásban hallgatókat is bevontunk a kérdőívezésbe, és a témával kapcsolatos weboldalak felkutatásába. Van olyan hallgatónk, aki nagyon érdeklődött a téma iránt, ő összegyűjtötte azokat a blogokat és Facebook-oldalakat, amelyek kapcsolatba hozhatók a témával. A városkutatással kapcsoltban egy Excel táblát készítettem, amibe a hallgatók maguk tudták felvinni az egyes városok fejlesztési stratégiáiból gyűjtött eredményeket. Egy tudományos kutatás többnyire a szemeszter idejénél hosszabb időt vesz igénybe, ezért, illetve a fokozatosság elve alapján, inkább részfeladatokat kapnak a diákok. A jövő évtől kezdve azonban szeretném, ha lennének olyan hallgatók, akik egy teljes kutatási folyamatban részt tudnának venni. Amennyiben a hallgató motivált abban, hogy publikáljon, javasolni szoktam, hogy vigyék TDK-ra az anyagot, illetve ha olyan szintű a hallgató részvétele a munkában, az oktatójával közösen is publikálhat szakmai lapban. Nagyszerű tapasztalat, amikor van egy téma és ehhez kapcsolódóan kérdések foglalkoztatnak bennünket, majd a kutatás végén válaszokat kapunk. A legizgalmasabb, amikor olyan válaszok érkeznek, amire nem is számítottunk, és ez újabb kérdéseket vet fel. Ennek az élménynek a megtapasztalását kínáljuk a hallgatóknak.

Milyen nemzetközi kapcsolatai, együttműködései vannak a központnak?

Nemrégiben találkoztam egy vásáron egy japán professzorral, aki kultúrák egymásra hatásával foglalkozik. Az ő vizsgálata abból állt, hogy két különböző kultúrából származó csoport együttműködését elemezte, egy holland és egy japán hallgatókból álló csapatét, akiknek közös projektet kellett a szemeszter folyamán létrehozniuk. A projekt előtt és után is felmérést végzett arról, hogy mit gondolnak a résztvevők a másik csoportról. A sztereotípiák szerepét és változását vizsgálta a közös munka során. Szeretném, ha egy hasonló vizsgálatot itt a főiskolán is el tudnánk kezdeni a jövőben, remélem a japán kutatóval együttműködésben. Tagja vagyok egy Magyarországot és a magyar felsőoktatást külföldön népszerűsítő csoportnak, ezért nagyon sokszor voltam az elmúlt egy-másfél évben külföldön. Ennek a munkának az az egyik célja, hogy megállapodásokat kössünk külföldi intézményekkel, a másik pedig, hogy kutatási együttműködéseket alakítsunk ki, de valójában ez a kettő szorosan összefügg. Sok esetben fordulnak hozzánk úgy a külföldi partnerek, hogy mivel még nem ismernek bennünket, először indítsunk el egy közös kutatást, és annak során, vagy azután térjünk vissza a hallgatói csereprogramokra. Az ázsiai tapasztalataim azt mutatják, hogy a közös kutatás a bizalom építésének az egyik módszere.

 

 

Megkérdeztük a Tomori Pál Főiskola hallgatóit, mit jelent nekik a Tomori.