INTERJÚ SÓLYOMFI ANDREA HANNÁVAL, A TOMORI PÁL FŐISKOLA STRATÉGIAI TANÁCSADÓJÁVAL
Az idei tanév elejétől új stratégiai tanácsadója van a Tomori Pál Főiskolának, aki egyúttal oktatói feladatokat is ellát. Sólyomfi Andrea Hanna sokféle területen fejlesztette az ismereteit, amelyek igazán összetett tudással gyarapították. Rengeteg külföldi tapasztalatot szerzett, ha csak az utazásairól kérdeztem volna, akkor is izgalmas interjú kerekedik. Most azonban, némileg formális keretek között, és inkább az ismerkedés kedvéért, a tudományos munkásságáról, a tanításról, a hobbijáról és nem utolsó sorban a Tomori Pál Főiskola stratégiai tervéről faggattam.
Milyen utak határozták meg a pályádon, hogy végül a felsőoktatás felé irányult a figyelmed?
Az általános iskola után zenei pályára készültem, zongoráztam, és szerettem volna éneket tanítani, de végül mégis a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnáziumba mentem, a zenei tanulmányok azonban ez alatt az időszak alatt is velem maradtak. A középiskolai latin-magyar tanáromat, Baranyai Ágnest jelenleg is példaképemnek tartom, nagyon sokat köszönhetek az óráinak, kiváló tanár volt. Mivel az iskola gyakorló gimnáziumként működött, nekünk diákoknak is rengeteget kellett készülnünk. Emlékszem, egy éjjel alatt olvastam el a Vörös és feketét, mert meg kellett felelnünk az elvárásoknak. Ez a teljesítmény iránti igény, ami a mai napig bennem van, a határidők tiszteletben tartásával együtt. Az érettségi után úgy éreztem, még kell egy kis idő, hogy kialakuljon, mit is szeretnék, ezért képesítés nélküli tanárként kezdtem el dolgozni, oroszt és éneket tanítottam. Mellette telefonos lelkisegély-szolgálatnál vállaltam munkát mint operatív vezető, egy speciális képzést követően. Itt fogalmazódott meg bennem, hogy a segítséghez nem elegendő a jószándék, hanem meg kell tanulnom, hogyan tudok jól segíteni. Végül Svájcban szereztem egy ösztöndíj segítségével pszichológiai végzettséget. Ez életem egyik legszebb időszaka volt, sok utazással, ingázással. A nyelvek sohasem okoztak problémát, mert oroszból és németből is felsőfokú vizsgát tettem az érettségi után. A pszichológián belül a nonverbális-kommunikáció volt a legizgalmasabb rész számomra. A kedvenc sorozatom ma a Hazudj, ha tudsz! – ez viccesen hangozhat, de hát szakmai ártalom. Rengeteg előadáson és workshopon vettem részt a nonverbális kommunikáció témájával kapcsolatban, magam is szerepeltem előadóként. Az egyik meghatározó tanárom Atlantában, Professor Tarin, kongói születésű volt. Tőle tanultam meg, hogy milyen sokszínű az afrikai mozgáskultúra, ami számomra egy felszabadító megközelítés volt a testbeszéd témaköréhez. A nonverbális kommunikációról és testtudatról ezzel az ismerettel együtt tudtam ezután beszélni, és gyűjtöttem az anyagot a kultúrák közötti kommunikációs különbségekről. Közel 50 országban jártam és jegyeztem fel a megfigyeléseimet kutatóként, azaz a turista szemléletmódtól lényegesen különböző módon. Egyre inkább éreztem, hogy ezt a sokféle tudást meg kell osztanom.
Ha jól tudom, most írod a doktori munkádat. Milyen témakör érdekel, és hogyan szűkítetted?
Az előbb említettem, hogy sokat utaztam. Volt úgy, hogy diplomáciai megbízásból, munkavállalás miatt, de irányítottam nemzetközi céget Svájcban, és most személyes tanácsadója vagyok egy nemzetközi vállalat vezetőségének is. Sokféle biztonsági vizsgálaton estem át, sokféle helyzetbe kerültem. Ezek után mi másról írhatnám a disszertációmat, mint a biztonságról, a turizmusbiztonságról, a biztonságtudatosságról. A biztonság alapvető szükséglet, gondoljunk csak a Maslow-piramisra, ahol másodikként szerepel a fiziológiai szükségletek után. Ha biztonságban érezzük magunkat, boldogabbak vagyunk, jobban teljesítünk. A turizmust illetően nagy változás a terrorizmus megjelenése. Az utóbbi években a turista célponttá vált, aminek nem csak a gazdasági, hanem a társadalmi hatása is mérhető. 2018-ban Maliban, Afrikában jártam, a 2015-ös bamakói merénylet helyszínén egy szállodában, és egy másik terrortámadás helyszínén, ahol magyar katonák is teljesítettek szolgálatot. 2017-ben épp a pihenőidejüket töltötték, amikor a támadás érte őket. Terepgyakorlaton voltam, beszélhettem a túlélőkkel, megismerhettem az ország turisztikai miniszterét. Betekintettem a kulisszák mögé, és megértettem, hogy a terrorizmus mindenütt ugyanazzal a céllal, a megfélemlítés szándékával jelenik meg, ezért csak összefogva, nemzetközti egységben lehet hatékonyan küzdeni ellene. Mindig vannak új tényezők, új szereplők. Most küzdünk a COVID-19-cel, tapaszaljuk mindannyian, mit jelent a biztonság hiánya. Azért foglalkozom a biztonsággal, mert ezen a területen mindig van új kihívás, és ezért új megoldásnak is lennie kell. Egy biztonságtudatosabb életvezetéssel, még ha a veszélyek száma bizonyos értelemben nem is csökkenthető, felkészültebbek lehetünk, kisebb veszteséggel kerülhetünk ki egy akár életveszélyes helyzetből is.
Olyan sokféle szerepben dolgozol, kutatsz. Miért fontos számodra a tanítás?
A tanításról ugyanazt gondolom, mint a pszichoterapeuta személyéről. Úgy vélem, hogy ezek a hivatások nem csak a szakmai tudás átadását jelentik. Az oktató a tudásával és személyiségével megváltoztathatja egy ember életútját, hozzásegítheti hallgatóit ahhoz, hogy gondolkodó és ezáltal jobb emberekké, szakemberekké váljanak. A felnőtteket oktató tanárok estében hiányzik az oktatói kompetencia fejlesztése, amely elsősorban a személyes kompetenciák fejlesztésére helyezi a hangsúlyt.
Nagyon elfoglalt lehetsz. Marad időd lazítani? Milyen szabadidős tevékenységeid vannak?
Szeretek nagyon utazni, és ennek nyilván a hiányát érzem most. Szívesen nézek filmeket, kirándulok a családommal, és nagyon fontosak számomra a jó beszélgetések.
Végül, tudom, hogy ez most egy igazán aktuális téma: Milyen stratégiai tervek határozzák meg jelenleg a főiskola törekvéseit?
A főiskola stratégiai tervét illetően négy kiemelt területet szeretnék említeni: az első az oktatás, a második a kutatás, a harmadik az Európai Uniós célokhoz való hozzájárulás, és a negyedik az intézményirányítás és finanszírozás témaköre. Vegyük sorra. Az oktatás szempontjából nagyon fontos stratégia a hallgatói sikeresség ösztönzése és támogatása, az ösztöndíj-rendszer és a kollégiumi férőhelyek fejlesztése, a távoktatás, illetve a blended learning lehetőségeinek jobb kihasználása. Fontosnak tartjuk továbbá a tantervek, tananyagok fejlesztését, tartalmi megújítását az átjárhatóság, a munkaerőpiaci szereplők igényei és a vonatkozó kimeneti követelmények párhuzamos figyelembevételével. A szakirányú továbbképzési szakok felülvizsgálata ugyanígy jelentős, és meg kell fontolnunk az új szakok indításának lehetőségét is. Az intézmény képzési és szolgáltatási kínálatát bővíteni szeretnénk az oktatói és hallgatói mobilitás erősítésével együtt. A helyi gazdaság fejlesztésével kapcsolatban kulcsfontosságú lehet a tudástranszfer erősítése, a tudománynépszerűsítő tevékenység fokozása, a modern oktatástechnikai módszerek adaptációjának előmozdítása. Ezzel párhuzamosan természetesen nem feledkezhetünk meg az oktatói kiválóság és a nemzetközi oktatási együttműködés erősítéséről sem. Fontos célkitűzésnek tartjuk ugyanakkor a hazai tevékenységünk mellett a határon túli magyar oktatás ügyének előmozdítását is, ez egyértelműen új terület a főiskola célkitűzései között.
A kutatás terén az innovációs kompetencia fejlesztése kell, hogy előtérbe kerüljön, és nem feledkezhetünk meg a kutatás finanszírozásának erősítéséről sem. Az alternatív források felkutatása és bevonása a továbbiakban jelentős szerepet kell, hogy játsszon, és elő kellene mozdítanunk a kutatások nemzetköziesítését is intézményi szinten.
Az Európai Unió számos célkitűzést fogalmaz meg a különböző dokumentumaiban, ezekhez jelent hozzájárulást intézményünk szempontjából a digitális képességek fejlesztése és terjesztése. Ehhez hasonló célkitűzés az átképzés lehetőségeinek intézményi bővítése, a nők munkaerőpiaci részvételének elősegítése az oktatáson keresztül, tréningekkel, önismereti csoportokban való részvétel lehetőségével, karrier-coachinggal. A kulcskompetenciák fejlesztése nagyon fontos a későbbi álláskeresés miatt, ennek része a kommunikációs képesség, a kooperáció, a digitális kompetenciák fejlesztése. Mindez hozzá tartozik az élethosszig tartó tanulás mint attitűd elsajátításához. Szükséges még megemlíteni a fenntarthatóság hétköznapokban való megjelenését is intézményi szinten, a szelektív kukák bevezetése, az újrahasznosíthatóság támogatása, akár a fénymásolás terén is.
Az utolsó dolog az intézményirányítás és finanszírozás kérdése. Itt a vagyonhasznosítás, a megóvás és a fejlesztés tervei állnak kidolgozás alatt, mint például az épület nyári hasznosítása nyelvi táborok, tanfolyamok, felnőttképzési programok számára. Szeretnénk olyan partnerintézményekkel, cégekkel felvenni a kapcsolatot, akik fantáziát látnak abban, hogy támogatják a képzéseinket, és ezáltal megfelelő munkaerőt nyernek a saját céljaik számára. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a főiskola fenntartása alatt működik a Tomori Pál Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikum, így a stratégiai célok között szerepel a technikum támogatása mind az oktatás mind a diákok pályaorientációja terén.
A stratégiai célok megvalósítása nem csak az oktatás minőségének növelése miatt fontos, hanem mert a legfontosabb kiemelt stratégiai célunk, hogy az intézmény egyetemmé váljon.
A kiemelt képen: Sólyomfi Andrea Hanna Bamakóban 2018-ban, a volt turisztikai miniszter társaságában
