A Zala-villa Zala György szobrászművész műtermes lakóháza a 19. századból. A konzervatív mester a kor hivatalosan elismert, rendkívül termékeny művésze volt. Köztéri alkotásai közül talán legismertebbek a monumentális Millenniumi Emlékmű szobrai, szoborcsoportja, domborművei, de életműve gazdag portrékban, síremlékekben, készített érmeket, épületdíszítéseket, ismertek vázlatai, szobortervei, pályamunkái. Zala a Liget jórészt beépítetlen

  A családtörténeti kutatás évtizedek óta népszerű, de napjainkra szinte divattá vált, hisz a források jelentős része elérhető már a világhálón is. A Family Search részben indexált nemzetközi anyakönyvi adattárában regisztrálás után szabadon keresgélhetünk. A magyar oldalakon így az ADT (Arcanum Digitális Tudománytár) honlapján, vagy a sok gyűjteményt összefogó Hungaricana adatbázisban

  „A könyv: mi vagyunk. / Papírja: a csontunk, / betűje a vérünk, / ritmusa a szívünk,/ szórengetege a fantáziánk bozótja. / A könyv test, a nyelv lélek, / a történet vigasztalás, / az örök élet ígérete. / Elhisszük, hogy lehet./ Aztán megtapasztaljuk, hogy igaz. / Köszönjük a könyvtárosnak, hogy őrzi

  A városfejlődés  21. századi globális kihívásai komplex problémákat vetnek fel, amelyek egyaránt érintik az agglomeráció, a tömegközlekedés, az útépítés, a közösségszervezés, a környezetvédelem kérdéseit. Hogyan alakulnak  a városfejlődés legfontosabb globális és európai trendjei? A különböző törekvések milyen társadalmi, gazdasági és környezeti következményekkel járnak? Melyek azok a városfejlesztési és várospolitikai megoldások,

  Az európai és észak-amerikai kultúra az ókori görög kultúrában gyökerezik. Ebből kifolyólag a mai kultúránk szövetében mindenütt felfedezhetjük az ókori görög kultúra nyomait. Így természetes jelenség, hogy a 2,5-3 ezer éves görög mítoszok jelen vannak a XX-XXI. század filmjeiben. A görög mitológia számtalan filmhez szolgáltatott alapot. Herkulessel kapcsolatban több mint

Írásom Lord Macaulay-ról, a viktoriánus Anglia kitűnő történészéről beszél. Arról a historikusról, aki számára a „történelem olvasmány” volt (Nemeskürty István), aki tudományos kutató volta ellenére történelmi ismereteit szépirodalmi eszközökkel igyekezett megörökíteni az utókor számára. És ráadásul tette mindezt egy kissé szokatlan, máig hiányként jelentkező, sajátos műfaji formában, a tudományos esszében.   Bevezetés