Kerestem valamit a gépemen, akkor találtam ezt a receptet. A jegyzeteimet szigorúan kategorizált, keresztkategorizált rendszerben tartom, van a laptopomon egy mappa, az a címe, hogy „Minden”, ide mentem őket jelöletlenül. Körülbelül háromezer szót írok le naponta, őszintén szólva pocsék szövegek, de megtartom mindet, mert észrevettem, hogy később valahogyan mindig jól jön, hogy megvannak. De csupán emlékeket őrzök róluk a fejemben, ezeket a memóriafoszlányokat táplálom a keresőmotorba, akkor kidob a rendszer számtalan dokumentumot, ezeket egyenként kinyitom és áttanulmányozom, addig guberálok, míg elő nem kerül az, amelyiket kerestem. Eközben, mint minden lomis, találok ezt azt, a szendvics leírása is így került a kezembe valamelyik nap. A receptet egy másik nőtől kaptam egyébként, amikor néhány éve a Markó utcai bíróság épületében találkoztunk. Nem ismertem őt, angolul kérdezte, hogy hol van a mosdó. „Mintha azon a folyosón láttam volna egyet”, mutattam egy kivilágítatlan alagút felé. „Ott jobbra vagy balra?”, kérdezte. Azt feleltem, hogy szerintem balra, de én is arra megyek, elkísérem. A nő ennek megörült, aztán ráeszmélt, hogy rajtunk kívül egy lélek sincs a környéken: „Ugye maga nem egy sorozatgyilkos?” – kérdezte. Mondtam, hogy nem kell aggódnia, soha az életben nem tudnék olyan rendszeres munkát végezni, mint egy sorozatgyilkos. A mosdóhoz vezető úton megbeszéltük aztán, hogy odakint kellemes az idő, és amikor ez a téma kimerült, terelődött a szó az ebédelésre. A nő a körtés-kéksajtos szendvicset említette, azt mondta róla, hogy nagyon finom. Kipróbáltam, azt kell mondanom, hogy a törvényszéken a nő igazat mondott, ez egyébként üdítő kivétel ezen a helyen. Most, hogy előkerült a recept, újra elkészítettük. A bátyám énekel, én még nem írtam neki egy dalt, mert nem vagyok valami jó testvér, de ő velem ellentétben az, és küldött egy üveg tökéletes balzsamecetet, mellé olivaolajat, amik ennek a receptnek fontos kellékei.
Az elkészítéshez szükséges:
bármilyen lisztből sütött kenyér,
vaj,
zöldsaláta,
balzsamecet,
lilahagyma, vékony szeletekben,
körte, kimagozva, negyedekbe vágva, vékonyra szeletelve,
csirkemell,
prosciuttojellegű sonka,
kéksajt,
só,
frissen tört bors,
olívaolaj
Elkészítés:
A csirkemellet megsózom, megborsozom, forró olajon hirtelen kérget sütök rá, majd 20 percre előmelegített sütőbe helyezem. Amikor elkészült, a húst kiemelem egy vágódeszkára, és engedem, hogy szeletelés előtt kipihenje magát.
A hagymát félbevágom, vékonyra szeletelem. A zöld leveleket megmosom, lecsöpögtetem, összekeverem a hagymával, néhány csepp balzsamecettel hintem meg, olívaolajat öntök rá, és megborsozom.
A kenyérszeleteket papírral bélelt tepsibe helyezem, mindkét oldalukat megpirítom úgy, hogy forgatás után a fölülre került felületet vékonyan vajjal kenem meg, a szeleteket visszahelyezem a sütőbe, így tartom bent addig, amíg a másik oldaluk is elkészül.
A csirkemellet vékony szeletekre vágom, a kenyereket kiveszem a sütőből. Vajazott felületükre zöldsalátát halmozok, a salátára teszem a sonkát, arra a csirkemellet, majd a körte, a sajt és végül egy kenyérszelet következik.