2021.09.25.
Tomori világPocket ScienceVírustagadók, oltás- és korlátozás-ellenzők

Vírustagadók, oltás- és korlátozás-ellenzők

 

A Covid-19 járvány megjelenésével egyidejűleg a világon szinte mindenütt megjelentek a vírussal, az oltásokkal, a korlátozásokkal szembeni kételkedők, ellenzők. Nem alkotnak homogén csoportot, indítékaik, érveik nagyon különbözők lehetnek, és azok egyidejűleg különböző kombinációkban jelennek meg, valamint a követőik aktivitása is jelentősen különbözik.  Sokan vannak, akik a vírus megjelenéséért valamelyik nagyhatalmat teszik felelőssé, tudatosságot vagy legalábbis súlyos felelőtlenséget vélelmeznek, amit alátámasztani látszik, hogy az USA és Kína többször is megvádolták ezzel egymást.  Ennek erősebb változata, hogy a pandémia mögött valamiképpen a gyógyszergyártók gazdasági érdekei állnak, esetleg még a WHO is a befolyásuk alatt áll.

 

dr. Lipécz György, A Tomori Pál Főiskola oktatója

Három csoport mindenképpen jól elkülöníthető:

– A vírustagadók szerint a vírus nem is létezik. Vannak, akik vírus létét nem tagadják ugyan, de úgy gondolják, hogy a Covid-19 betegség nem annyira súlyos, ahogy azt az egészségügyi hatóságok és a médiumok állítják.

-A következő csoport az oltásellenzők vagy az oltástól egyénileg elzárkózók csoportja.

-A harmadik pedig a korlátozásokat ellenzők csoportja.

 

 

 

A két utóbbi csoportot, illetve indítékaikat, érveiket vegyük közelebbről szemügyre. Az oltásellenzők (anti-vaxxerek) vagy az oltástól egyénileg elzárkózók csoportja valószínűleg a legnépesebb.

– Vannak, akik nem érvelnek, csak egyszerűen nem veszik a fáradságot, nem törődnek vele, vagy éppen a körülményeik kedvezőtlenek, egyedül, betegen élnek. Magyarországon, ahol először regisztrálni kell, vannak, akik nem tudnak regisztrálni, nem értenek hozzá, vagy számítógépük sincs.

– Vannak, akik úgy érzik, hogy ők egészségesek, nem kapják el a betegséget, és ha elkapják is, azt észre sem veszik, vagy enyhe lefolyású lesz. Hogy ők tünetmentesen is tovább adhatják a fertőzést, azzal nem foglalkoznak.

– Vannak, akik úgy gondolják, ha a sors vagy Isten úgy rendeli, hogy elkapják, akár súlyos következményekkel, akkor azt ők elfogadják.

– Vannak, akik az oltás mellékhatásaitól tartanak, és ezzel kapcsolatban is számtalan tévhit kering a neten. A legsúlyosabbak egyike, hogy maga az oltás is okozhat Covid 19 betegséget.

– Vannak, akik attól tartanak vagy úgy vélik, hogy az oltás illetéktelen beavatkozás a szervezetükbe, esetleg a génállományukat is módosíthatja, ami szintén képtelenség.

 

A fentebb felsorolt vélekedések, indokok mind megjelennek a korlátozásokat ellenzők érveiben.

– Az egyik fő érv, hogy a veszély el van túlozva, és e mögött többnyire valamilyen nemzetközi érdekszövetséget vélnek fölfedezni.

– Gyakori érv, hogy a korlátozások az egyéni szabadságot jogtalanul korlátozzák.

– Jelentős ok a tartós bezártság miatt kialakuló elkeseredettség és indulat, vagy a pandémia által fenyegetett, a tönkremenés szélén álló gazdasági szereplők, munkanélküliek kétségbeesése.

– Egy következő érv, hogy a gazdaság érdekei előbbre valók, a gazdaság zavartalan működése is társadalmi érdek. Az USA-ban még az öregek tudatos feláldozása is szóba került: „Az Egyesült Államokban Dan Patrick 70 éves texasi alkormányzó már [2020] március végén kirobbantotta erről a vitát, miután a Fox tévében kifejtette: szívesen lemond az életéről, hogy megmentse a gazdaságot az unokáinak, s szerinte ezt megteszi a többi amerikai nagyszülő is. Tennesseeben pedig a gazdaság újraindításért tüntetők transzparenseken is követelték, hogy a gyengék áldozzák fel magukat a gazdaság helyreállításáért.”[1]

 

A kép készítője: Diana Polekhina, forrás: Unplash

 

Az ellenzőkkel, kételkedőkkel kapcsolatos néhány észrevétel

Az ellenzők, kételkedők érveinek, indokainak megértéséhez nem elegendő az orvosi, virológiai, járványtani szaktudás. Ha a szkeptikusok és a szakemberek leülnek vitatkozni, általában nem értenek szót, nem is értik meg egymás érveit, a másik fél meggyőzése így eleve reménytelen. Többnyire persze le se ülnek vitatkozni, hanem saját köreikben erősítik egymást, csak éppen a tudomány területén egymás támogatásának (ahogy a bírálatának is) szigorú módszertani szabályai vannak.

Laikusoknak is joguk van véleményt nyilvánítani, ez kétségtelen. De itt először is: megfontolandó, hogy veszélyhelyzetben nincs lehetőség a laikus vélemények türelmes meghallgatására, egy tűzvészben a tűzoltók nem állhatnak le demokratikusan megbeszélni a teendőket.

Másodszor pedig: a szabad véleménynyilvánítás, amely elméletben a demokrácia fontos eleme, és amit sokan az internettől és a közösségi oldalaktól is reméltek, nagyrészt illúziónak bizonyult. Az internet a vélemények demokratikus megbeszélése helyett nagyon gyakran a téveszmék, az indulatok szabad kinyilvánításának terepévé válik. Az ember természetes vágya az őt körülvevő világot kiismerni, közben pedig egy közösséghez tartozni, ami őt megerősíti, – de mindez számtalanszor félresiklik, sőt az ellenkezőjébe fordul. [2]

Az alapvető probléma pedig az, hogy a tárgyilagosság, az egzakt szakmaiságra törekvés rendkívül nehéz feladat. A szakember számára is nehéz, a laikusoknak még nehezebb. És mivel a pandémia rendkívül összetett probléma, ezért – sarkítva fogalmazva – még a szakemberek is laikusok egy másik tudományterületen, bármennyire is mesterei a tudományos érvelésnek a saját tudományukban, és hívei a tudományos igazságnak általában. Ez az oka annak, hogy az ellenzők, illetve szeptikusok között gyakran magasan képzett szakembereket is találunk. A szakmaiságot csak a többféle terület specialistáinak együttműködése biztosíthatja.

A laikusok értékrendjében a tárgyilagosságra törekvés rendszerint nem is szerepel, vagy nem áll az első helyen, vagy ha fontosnak tartják is, nem áll módjukban az adott területen tudományos állításokat megfogalmazni[3]. Ismert és gyakori szociálpszichológiai jelenség a „kognitív elfogultság”, hogy minél kevésbé tájékozott valaki egy adott területen, annál inkább túlbecsüli a saját tudását, és annál határozottabban és magabiztosabban képvisel elfogadhatatlan vélekedéseket. [4]

A kifejezetten virológiai kérdésekről inkább belátható, hogy az bonyolult szakterület, mégis sok laikus saját véleményt képvisel, illetve valamilyen csoport-véleményhez igazodik. A statisztikai adatokkal annyiban még rosszabb a helyzet, hogy azok sokszor érthetőnek tűnnek, miközben ugyanilyen sokszor nem azok.  Egyrészt a statisztikai adatok nem érzékelhetők úgy, mint például a hőmérséklet vagy a szélerősség. Másrészt általában az értelmezésük sem könnyű. A hírekben szereplő adatok, mutatószámok, arányok egyáltalán nem magától értetődőek. Könnyen el lehet tévedni köztük, és könnyen vissza is lehet élni vele. „A tények magukért beszélnek” – mondják gyakran, de ez nem ilyen egyszerű, ahhoz, hogy valaki a tényekből tudjon olvasni, bizony tudományos jártasság kell.

 

A cikk a következő tanulmány alapján készült: Lipécz Gy. – Szépe O. – Jassoy N: Vírusok, tesztek, vakcinák és ellenzőik. A Covid-19 járvány néhány sajátosságáról A Tudományos Mozaik 20, szám Tomori Pál Főiskola, 2021.

A kiemelt kép szerzője: vperemen, forrás: wikipedia.org

 

[1] Riba (2020) Megtalált meglettek. HVG, 2020. 05. 07. [Elérhető: https://m.hvg.hu/360/hetilap360/2020/19/20201910szellem1]

[2] Siklaki (2021) “Nem esnek össze emberek az utcán” – az oltásellenesség okai. Keller-Alánt, Á. interjúja Siklaki István szociológussal. Szabad Európa [Letöltve: https://www.szabadeuropa.hu/a/oltasellenesseg-covid-koronavirus-pszichologia-siklaki-istvan/31105587.html]

[3] A laikusok nem osztják Wittgenstein híres állítását, miszerint „amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.”

[4] Duignan (n.d.) Dunning-Kruger effect. Britannica. psychology [Letöltve: https://www.britannica.com/science/Dunning-Kruger-effect]

 

 

Megkérdeztük a Tomori Pál Főiskola hallgatóit, mit jelent nekik a Tomori.