Az online világban az üzenetküldés számos formáját gyakoroljuk nap mint nap. Soha ilyen sokféle lehetőség nem állt a rendelkezésünkre: a szövegek mellett előre elkészített hangulatjeleket és képeket, magunk szerkesztette hanganyagokat és videókat küldhetünk, posztolhatunk az összes ismerősünk vagy egy csoport számára, és követjük mások életét, sokszor az egészen személyes történéseket is. A változás egyértelmű, de azt is érzékeljük, hogy kihívások elé állít bennünket. Mikor, milyen témáról, kinek és milyen eszközzel üzenünk? Milyen stílusban és milyen hangvételben? A Tomori Pál Magyar-Angol Két tanítási nyelvű Közgazdasági Technikum diákjai az elmúlt két hétben egy projektprogramban vettek részt, ahol éppen az üzenetküldési szokásaink változását vizsgálták.
fotó: Edward Howell, forrás: Unplash
A projektrendszerű tanulás rengeteg lehetőséget rejt magában. A középpontjában egy probléma áll, amit a diákok számos szempont figyelembevételével, csoportokba szerveződve, kreatív módon tárnak fel. A tananyag tárgyalása tehát a projektmunkában kiszakad a szokásos menetből, a szaktanárok együttműködésével a kérdések köre nem korlátozódik a tantárgyak keretei közé, hanem kifejezetten arra bátorítjuk a diákokat, hogy a témát a maga komplexitásában próbálják megragadni. A Digitális Témahét keretében mi az üzenetküldés formával foglalkoztunk, így a vizsgálódás érintette a kommunikáció, a magyar nyelv és irodalom, az informatika és a digitális kultúra területét is. A tanulók a projekt során számos szöveget készítettek, amelyek hozzásegítették őket ahhoz, hogy mind elméletben, mind gyakorlatban elsajátítsák a levél műfajának jellemzőit, készítettek prezentációt az üzenetküldés típusairól, és létrehoztak pod-cast formában egy stúdióbeszélgetést, ahol az üzenetküldés jelenkori lehetőségeinek előnyeiről, hátrányairól és az internetes üzenetküldés nehézségeiről beszélgettek.
Mivel a 9. osztály éppen a reneszánsz irodalmánál tartott, a kiindulópontot Janus Pannonius levelezése jelentette, a hagyományos levél típusaival való ismerkedés azonban kiegészült egy online múzeumpedagógiai foglalkozással is, ahol a Petőfi Irodalmi Múzeum állandó kiállításában Petőfi nyilvánosság elé vitt szerepeivel ismerkedtek, így lehetőségük nyílt arra is, hogy az üzenet és az identitásformálás kapcsolatáról gondolkodjanak. A közösségi oldalakon küldött üzenetek, posztok és kommentek csapdáira és a veszélyek elkerülésére úgy reflektáltak, hogy egy lehetséges szabályrendszert állítottak össze, ami a fiatalok számára eligazító lehet. A projekt végén szerkesztettek egy kérdőívet, amellyel a csoportszintű gondolkodás kitágult, hiszen így egy széles közönséget tudnak megszólítani. Vajon küldenek-e még az emberek képeslapokat? Írnak-e még kézzel levelet? Lájkolni szeretnek jobban vagy kommentet küldeni? Használnak-e az üzenetküldés során képi jeleket, emojikat, gifet vagy mémet? A 16-17 éveseket foglalkoztatta az is, hogy vajon hogyan alakul majd az üzenetküldés jövője? Önök mit gondolnak? Egyre több lesz a képi üzenet? Esetleg a hangüzeneteket használjuk majd gyakrabban? Vagy a médium szinte láthatatlanná válik? Ha a kérdőívet kitöltik, véleményt nyilváníthatnak erről is! A projektet a kérdőív használata miatt csak átmenetileg zártuk le, hiszen a kiértékelése még hátra van. Ezért nem késő, hogy a kedves olvasó is kapcsolódjon a közös gondolkodáshoz, és válaszoljon a diákok kérdéseire. (A kérdőív elérhető ITT.)
A Technikum és a Tomori Pál Főiskola közötti együttműködés keretében a projektet egy olyan alkalommal zárjuk majd, ahol a főiskolán statisztikát és kommunikációt oktató munkatársak közösen értelmezik a középiskolásokkal a kérdőív eredményeit, így a projekt a tudományos munka felé is utat mutat számukra. Gondolom, hozzánk hasonlóan kíváncsiak az eredményekre! Nos, júniusban megosztjuk majd! Addig is, látogassanak el a diákok honlapjára, ahol böngészhetik a projekt eddigi eredményeit. Köszönjük a diákok kitartását, továbbá a projektben részt vevő oktatók (dr. Csanádi-Bognár Szilvia, Csekkné Papp Ildikó, dr. Lipécz György, Makara Veronika és Somogyi Zsolt) munkáját.
A diákok honlapja megtekinthető itt.
A kiemelt képet Kata Macate készítette, forrás: Unplash
