2022.07.05.
Tomori világFenntarthatóságA környezet megmentésének kulcsa a szemünk előtt van?

A környezet megmentésének kulcsa a szemünk előtt van?

 

A különböző növényi étrendeket általában elkönyvelik egy, az egészségre ártalmas, hiánybetegségeket előidéző divathóbortként, pedig a hippimozgalmakat megelőzően egészen messzire nyúlik vissza a története: az ókori görög filozófusok alapozták meg a vegetarianizmus tanait, de a keleti vallásokban is ősi hagyománya van. Bennünk is felmerülhetnek a filozófiai kérdésfeltevések, hogy morális-e az állatoknak okozott szenvedés és az elfogyasztásuk. Vajon az eszünkbe jut, hogy mennyi energiát igényel a hús előállítása amíg a tányérunkba kerül?

Néha elmerengtem, hogy mit keres egy állat a tányéromon, miközben egyébként szeretem az állatokat. Egyszerűen annyira megszokott, hogyha fel is merül, szerintem általában hamar elengedjük, vagy ha hangot adunk a töprengésnek, megkapjuk a reakciót, hogy ,,nehogy azt mondd, hogy sajnálod!”. Olyan érzékenyítő filmek hatására gondolkodtam el, mint Huszárik Zoltán Elégiája, az ember és a ló megváltozott viszonyáról, a vágóhídi jelenettel, vagy a Világok arca: Baraka azon jelenete, amely párhuzamot von az emberek rohanó mindennapjai és a nagyüzemi baromfitartás között. Ekkor még én is hárítottam a tényt, hogy a húsipar (és tej-, és tojásipar) környezetpusztítása hihetetlen méreteket ölt. A következő dokumentumfilm nagyban hozzájárult ahhoz, hogy újragondoljam az étrendem.

 

 

A fenntarthatóság titka (Cowspiracy: The Sustainability Secret) tipikusan az a dokumentumfilm, ami azt sugallja a címével, hogy ha ezt megnézem, megtudhatom a titok nyitját. Kip Andersen Al Gore globális felmelegedésről szóló könyvének, a Kellemetlen igazság filmváltozatának hatására elkezdte minden tevékenységét az ökológiai lábnyoma csökkentésével összhangba hozni. Filmjében felkeresi a népszerű környezetvédelmi szervezetek vezetőit azzal a kérdéssel, hogy miért nem mondják ki, hogy a húsipar a klímaváltozás legfőbb oka? A 2014-ben megjelent film készítője kutatást végzett a kiadott statisztikák között: a tehenek metánkibocsátása az üvegházhatás 51%-át teszi ki.[i] A nagyüzemi állattartás igénybe veszi a megművelhető földek 45%-át, az  édesvizek egyharmadát, és felelős az Amazonas 91%-ának az elpusztulásáért. Egy marhahúsos hamburgerbe kerülő húspogácsa előállítása 2500 liter vizet igényel, amit kéthavi folyamatos zuhanyzással lehetne elhasználni. Felmerül, hogy víz tekintetében elég-e a hús elhagyása, viszont egy liter tej előállításához körülbelül 1000 liter vízre van szükség. 

2019-ben a lángokba borult Amazonas-medence megrázta a világot. Az eset mögött az húzódott, hogy egyre több hússal kell kiszolgálni a fogyasztói társadalmat: egyre több fát vágnak ki az esőerdőkben, hogy azokon a területeken gabonát termeljenek a haszonállatok számára.[ii] 2020 szeptemberében egy, az Egyesült Királysággal megegyező méretű terület égett le Brazíliában, többek között a jaguárok élőhelyén, ezzel a körülbelül 2000 jaguárból 600 élete került veszélybe. A Greenpeace kijelentette, hogy a nagyüzemi állattartás az elsődleges oka az elsivatagosodásnak. Készítettek egy animációs rövidfilmet a Cartoon Saloonnal, amiben egy kisfiút a konyhájukban előbukkanó leopárd rímekbe szedett meséjével szembesít, hogy mi a valódi ára a hűtőszekrényükben egy mozdulattal elérhető hús- és tejtermékeknek. [iii]

 

 

Nem csak a szárazföldi állattenyésztés, hanem a halászat sem fenntartható. Az óceáni túlhalászás során nagy számban kerülnek más élőlények is a hálókba a halászni kívánt egyedeken kívül. David Attenborough a 2020-as Egy élet a bolygónkon című dokumentumfilmjében elmondta, hogy az 1950-es évek óta, az óceáni halászat kezdeteitől mára a vadhalak 90%-a eltűnt. A témában Kip Andersen Seaspiracy című filmje idén debütált a Netflixen.

2021-ben kijelentette az ENSZ, hogy a húsfogyasztás mérséklésével a járványok kialakulásának kockázata is csökkenne.[iv]  2018-ben felhívták a figyelmet, hogy sürgősen csökkenteni kellene a húsfogyasztás mértékét, és így a klímakatasztrófa elkerülhető lehetne.[v] Baljósnak hangzik, de még kiábrándítóbb, hogy ebben nincs semmi új. Az előző évek során többször közölték a környezetvédelmi szervezetek, hogy a növényi étrend az egyetlen fenntartható módja az étkezésnek. [vi] Sokszor olvashatunk arról, hogy csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat, ha tartunk néhány húsmentes napot, de nem meglepő a kijelentés: egy rohamosan pusztuló bolygón radikális változtatásokra van szükség. Idekapcsolódik, amit David Attenborough is elmond az említett filmjében: a gabonák felét a haszonállatok takarmányának termesztik. A fenntarthatóság titkában Dr. Richard Oppenlander azt mondja, ha ezeket a területeket emberek élelmeztetésére szolgáló termőterületként használnák fel, 15-ször több fehérje lenne előállítható, mint amennyit a húsból nyerhetünk. Nagyon fontos lenne belátnunk, hogy ezáltal az éhezés csökkenhetne a világban. Nem elhanyagolható, hogy egészségügyi szempontból az állati eredetű élelmiszerek okozta megbetegedések megelőzésére és visszafordítására is kedvező a növényi étrend. Alátámasztásként Dr. Michael Greger Hogy ne halj meg című könyvét ajánlom, a tudományos alapokon nyugvó teljes értékű növényi étrendről.

Divatosnak hangzik a hulladékcsökkentés és a vegánság, pedig ez az egyetlen járható út, mi sem lehetne aktuálisabb. Nem élhetünk már úgy, mintha nem lenne holnap, mert tényleg nem lesz jövőnk. Az ember fokozatosan átvette a hatalmat a bolygó felett, ahol összhangban élhetett volna a természettel, ehelyett kiszorította azt. Ahogy Attenborough-nál is látjuk, a természet minden pusztítás után feléled. Ha mi emberek nem is éljük túl ezt a lassú halált, az állatok és a természet (megérdemelt) fénykora újra elérkezhet.

A kiemelt kép szerzője: Lachlan Hardy, forrás: Commons Wikimedia

[i] https://www.vegetarianus.info/ki-miert-vegetarianus-vegan/klimavaltozas/155-allattartas-es-klimavaltozas
[ii] https://prove.hu/amazonas-tuz-marhahus-huseves-vegan-etrend/
[iii] https://www.greenpeace.org/international/press-release/45523/wager-moura-jaguar-onca-brazil-amazon-forest-deforestation-pantanal/
[iv] https://www.agrarszektor.hu/elemiszer/kimondta-az-ensz-a-kevesebb-husfogyasztas-csokkentheti-egy-vilagjarvany-kockazatat.27786.html
[v] https://www.vg.hu/kozelet/kornyezetvedelem/a-husfogyasztas-visszaszoritasaval-megmenthetnenk-a-foldet-1149041/
[vi] https://tudatosvasarlo.hu/hus-es-sajt-legkevesbe-klimabarat/
 

 

Megkérdeztük a Tomori Pál Főiskola hallgatóit, mit jelent nekik a Tomori.