2022.12.06.
Tomori világÖnismeretÉrdekességek az álmokról

Érdekességek az álmokról

 

Vajon mindenkinek egységesen a pihentető, feltöltő, regeneráló, pihe-puha paplan között heverésző nyugalom jut eszébe az alvás szó hallatán? Ha jó alvó vagy, és még soha nem vetted a világ fájdalmát, minden stresszét a nyakadba, valószínűleg neked is szép képek jutnak eszedbe a szunyókálásról. De mi a helyzet, ha az ártatlan durmolás rémálommá válik? Most hoztam nektek pár érdekességet az alvásról és álmokról.

 

Mi is az alvás?

Biológiai szempontból az alvás a sejtjeink és testünk regenerálódásában nyújt segítséget.

Öt különböző alvásszintet tudunk megkülönböztetni egymástól:

  1. NREM fázis: átmenetet képez az éber és az alvó állapot között, az álmosságérzet fokozódik. Az agyhullámok és az izmok aktivitása lassul.
  2. NREM fázis: könnyű alvási periódus, mely alatt a szemmozgás abbamarad, az agyhullámok tovább lassulnak, a szívritmus és a testhőmérséklet csökken.
  3. NREM fázis: rendkívül lassú agyhullámok jellemzik. A vérnyomás csökken, a légzés lassul.
  4. NREM fázis: a legmélyebb alvás fázisa, az agy a leglassabb hullámokat állítja elő. Szemmozgás nincs, de a végtagizmok még képesek a mozgásra. Ebben a fázisban a legnehezebb felébreszteni valakit. A 3. és 4. fázis alapvető a test energiájának helyreállításában, és ekkor szabadulnak fel a növekedési hormonok is.
  5. REM fázis: erős agyi aktivitás jellemzi, ekkor álmodunk. A mozgató izmok átmenetileg lebénulnak.

 

Egy jó alvó azt gondolhatja, hogy este lefekszik, lehunyja a szemét, átaludja az éjszakát, majd reggel kipihenten ébren. Az éjjelt azonban körülbelül másfél órás ciklusokban alusszuk át. Alvási időben a hormonális rendszerben is változások következnek be, megemelkedik a növekedési hormonok szintje. Amint elérjük a REM-fázist, azaz az álomszintet, a mély alvás szintjét, a légzésünk szaporább lesz, az izmaink elernyednek. Sokszor a csukott szemhéj alatt a szemgolyó jobbra-balra történő gyors mozgásokat is végezhet.

 

Alvásparalízis

Az alvásparalízis az egyik legijesztőbb alvásprobléma. Sok kutatást végeztek, hogy kiderítsék, mi is okozhatja a szó szerinti rémálmot, ami valósággá válik. Egyenlőre még a tudósok sem tudják, mi válthatja ki ezt a szörnyűséget, de az biztos, hogy a helytelen életmód, stressz és táplálkozási problémák könnyen megidézhetik.

Mi is történik ilyenkor? –  Az alvásparalízis elalvás előtt, vagy ébredés után közvetlenül jelentkezik. Az alany kinyitja a szemét, úgy érzékeli ébren van, de a testrészeit még az alvás bénult állapota miatt nem képes mozgatni. Ez is elég rémisztő helyzet lehet az ember számára, de itt jön még egy kis csavar. Az ébredés után a rémálmokat teljesen valós környezetbe helyezi át az agy. Ilyenkor előfordulhat, hogy rémeket, szellemeket vagy bármilyen idegen dolgot látunk az ágyunk mellett, ami elég félelmetes önmagában is, főleg úgy, hogy nem is tudunk ellene tenni, hiszen a testünk bénult állapotban van. Normál állapotban az agy több fázison megy keresztül mire eléri a REM – fázist. Alvásparalízis esetében az agy nem járja végig a szokványos utat, hanem hirtelen a REM-szakaszba ugrik ébredés, illetve elalvás után azonnal, így megtévesztve az elmét, ezáltal nem világos a határ az álom és a valóság között.

 

Krisztov Papp Krisztina fotója

 

Karatemester

Biztos vagyok benne, hogy mindenki álmodott már arról, hogy fut, harcol, ugrik vagy úszás közben nagyokat csap a karjaival. Elgondolkodtató, vajon miközben ezeket a nagy mozgásokat véghezvisszük az álmainkban, a mellettünk fekvő személy (vagy épp házikedvenc) mindebből mit érzékelhet. Jobb esetben semmit, hiszen mély alvás során, mikor a legtöbb álomkép jelenik meg előttünk, akkor a testünk részlegesen lebénul. A REM-fázis legjobb döntése, hogy karjainkat, illetve lábainkat is mozgásképtelenné varázsolja, Gondoljunk csak bele, milyen kellemetlen lenne, ha minden este szeretett párunkat, testvérünket, bárkit, aki mellettünk hunyja le a szemét erős ütések érnék azért, mert mi éppen menekülünk valaki elől, vagy aranyérmesek leszünk gyorsúszásban az Olimpián.

 

Régi ismerős vagy idegen?

Álmainkban többnyire, olyan személyek jelennek meg körülöttünk, akiket jól ismerünk. De mi van akkor, ha egy idegen lép be az álmaink arany kapuján? A kutatások azt mutatták, hogy az emberi agy nem kreál új arcokat, személyeket. Mindenki, akivel találkozunk alvás közben egy olyan személy, akit már láttunk életünk során. Lehet, akkor nem is figyeltünk fel rá, de az agyunk mint egy fényképezőgép rögzítette az illető fizimiskáját.

 

Rángások, avagy a “csak egy gödörbe léptem…” – effektus

Van, akinél ébredéshez vezet, másoknál nem tudatosul a mozgás és rengés pillanata. Sok ember életét azonban megkeseríti az elalvás előtti izomrángás, az izmok görcsös megfeszülése. Ezt a jelenséget a myoclonus vagy hypnick rándulásának is nevezik. A népesség több mint kétharmadát érintik ezek a rángások. Az alváskutatók két lehetséges magyarázatot találtak rá. Az egyik magyarázat szerint a szervezet előkészíti a testet az alvásra, melynek során lassul a légzés, a vérnyomás és az izmok is ernyedtebbek lesznek. Ez a folyamat idézi elő az izmok rángását. A másik magyarázat szerint a testünk védekező reflexe miatt érzékelhető a myoclonus. Az izmok elernyedése által az agy úgy érzékeli, hogy veszély közelít, tehetetlen zuhanásként érzékeli ezeket az izomváltozásokat, ezért aztán az agy jelet küld  a mozgásszerveinknek, hogy a becsapódás okozta fájdalmat az izom megfeszítésével, összerántásával enyhítse. Talán ez is a magyarázata annak, hogy ha ezt a rángást az álmunkba bele vonjuk, akkor többnyire úgy éljük meg, mintha gödörbe lépnénk, vagy kibicsaklana a bokánk, illetve leesnénk valahonnan.

 

Krisztov Papp Krisztina fotója

 

Színes álom

Több kutató készített tanulmányt az álmok színeivel kapcsolatban. Felmerült ugyanis a kérdés, vajon miért van az, hogy az idősebb korosztály (nagyszüleink, dédszüleink) 7 napból kettőt biztosan fekete-fehérben álmodnak. A felmérések szerint az emberek 18%-a számol be monokróm álmokról. Az 1960-as évek előtt azonban a mérések e tekintetben még magasabb számot mutattak. A jelenséget a kutatók a régi fekete fehér képernyős tévé nézésével hozzák összefüggésbe. A színes tévé, illetve a színes monitorok megjelenése sem feledtette azonban a régi élményt.

 

A kiemelt kép: Krisztov Papp Krisztina fotója

 

Megkérdeztük a Tomori Pál Főiskola hallgatóit, mit jelent nekik a Tomori.