2023.11.30.
Tomori világFenntarthatóságFenntarthatóság a hétköznapokban I.

Fenntarthatóság a hétköznapokban I.

Tudatosság- kevesebb holmi – nulla szemét – több élmény?

Az elmúlt években a National Geographic fotókkal hívta fel a figyelmet az óceánok szennyezettségére és a műanyag hulladékok miatt bajba jutott vagy elpusztult állatokra. Többek között sokat olvashattunk a pusztító pálmaolaj termesztésről az orángutánok élőhelyén, a klímaváltozás miatti hatalmas erdőtüzekről, a rohamos mértékben olvadó északi gleccserekről. Tehetünk mi ezek ellen valamit? Röviden: igen. A Kaliforniában elő francia Bea Johnson arra keresett válaszokat, hogy hogyan érhetnénk el a mindennapi cselekedeteinkkel és döntéseinkkel, hogy ne károsítsuk tovább a környezetet. A zerowaste nagyasszonya blogjával és 2013-ban megjelent könyvével kezdte népszerűsíteni azt az életmódot, amivel a családja egy befőttesüvegnyi szemetet termel egy év alatt. Előadásain francia könnyedségével népszerűsíti azt az életformát, ami szerepet játszott abban, hogy csomagolásmentes üzleteket kezdtek nyitni világszerte. Hazánkban is több alkalommal járt előadni.

Bea Johnson 5+1 R alapelvre támaszkodó életmódot dolgozott ki. De mik is ezek, és hogyan működnek a gyakorlatban? Ebben a cikkben nézzük az első három szabályt.

 

Refuse – Az első szabály: az elutasítás 

Utasítsuk el az egyszer használatos műanyagokat: ne kérjünk szívószálat a limonádénkba, üljünk le meginni a kávénkat vagy bevásárlásnál egyszerűen ne tépjünk le nejlonzacskót két darab banánhoz. Ne vigyünk haza szórólapokat, reklámújságokat, ha azokat elérjük online is.

+ Mondjuk nemet a pálmaolajjal készült ételekre, kozmetikumokra, a Föld másik feléről való rendelésekre, a távoli országokból érkező gyümölcsökre, vagy vásároljunk azokból kevesebbet és egyre több hazait, de legalábbis európait (Ez persze mindenféle termékre igaz.)

 

 

 Reduce – A második szabály: a csökkentés

A csomagolásmentes bevásárlással könnyen minimalizálhatjuk a háztartásunkba kerülő szemetet. Budapesten először a Ligeti boltban nyílt lehetőségünk saját tárolóba vásárolni, majd sok másik hulladékmentes üzlet nyílt hazánkban. Rendkívül egyszerű a vásárlás menete: leméred a tárolód (amit az üzletben is be lehet szerezni), felírod a tömegét és megtöltöd. A műanyagmentesség mellett nagyon előnyös tud lenni, hogy annyit vehetünk, amennyire szükségünk van, és ugyanakkor nem veszünk el a kínálatban az akciók és egyéb olyan termékek között, amikre valójában nincs is szükségünk. Alapvető száraz áruktól a teákon át a chipsig és a csokoládékig sok mindent megtalálunk. Újrahasználható környezetbarát termékek és többek között állatkísérlet-, pálmaolaj- és SLS-mentes natúrkozmetikumok között is válogathatunk.

Ehhez a szemléletmódhoz tartozik az is, hogy csökkentsük a használati tárgyaink és ruháink számát. Adjuk tovább amire már nincs szükségünk. Bea Johnson kapszulagardróbbá redukálta a ruhatárát a minimalizmus jegyében.

 

 

 

Reuse – A harmadik szabály: az újrahasznosítás

Fel kell tennünk a kérdést, ha valami újat vásárolnánk, hogy biztos szükségünk van-e rá? Ha igen, akkor először vegyük szemügyre az adományboltok kínálatát, a bolhapiacokat, a régiségboltokat vagy vásároljunk másodkézből. Hazai környezetben egyre népszerűbb lett a Marketplace és talán még az apróhirdetéses oldalak sem avultak el. Ruhák tekintetében szóba jöhet a gardrobcsere.hu, a Swappis – RuhaForgó és a second-hand üzletek. Budapesten több turkálóban találhatunk pár szász forintért kincseket (vigyázat, függőséget okoz!). A ruhaipar sajnos egyre inkább a környezetszennyezéssel lett egyenlő és a foglalkoztatottak olyan körülmények között dolgoznak, ahol az alapvető emberi jogok nem teljesülnek. Ha bővebben szeretnél a fastfashion valódi működéséről és a fenntartható divatról tájékozódni, érdemes megnézned Zsebibogyóék Youtube csatornáján (a főként zerowaste-es és főzős videók között) az erről a témáról szóló videót.

 

Ehhez a ponthoz tartozik, hogy hordjunk magunknál újratölthető kulacsot és vásárláshoz vigyünk vászontáskát, textilzacskókat. A csomagolásmentes életmódhoz pedig számtalanszor újrahasználhatjuk például a befőttes üvegeket, amiben vásároltunk valamit, ezzel spórolunk is, hiszen nem üres üveget veszünk  erre a célra.

Egyszerre hálálja meg a szervezetünk és az élővilág, ha követjük ezeket az elveket. A legfontosabb talán, hogy ne becsülje alá senki a személyes döntéseinek a szerepét a bolygónkkal kapcsolatban, a vásárlásunkkal (vagy nem vásárlásunkkal) szavazunk és ugyanakkor változtathatunk is.

Folytatjuk!

 

Megkérdeztük a Tomori Pál Főiskola hallgatóit, mit jelent nekik a Tomori.