Mit jelent az európai kultúra számára a felvilágosodás? Egyértelmű a válasz: alapjaiban változtatta meg a gondolkodást, a hétköznapi életet épp úgy, mint a tudományosságot, a politikai gondolkodást, a véleménynyilvánítás lehetőségeit, a társadalom szerkezetét. Mit jelent az európai kultúra számára a kereszténység? Tudjuk, hogy ez a válasz is hasonlóan hosszú gondolatsort indít el. A köztudatban él egy elképzelés arról, hogy ez a két meghatározottság alapvetően egymás ellen feszül, vagy legalábbis vívódásokhoz vezet. Az őszi félévben a Bölcsészettudományi és Társadalomtudományi Tanszék filozófiai konferenciája a vallás és a felvilágosodás viszonyát vizsgálja majd, méghozzá úgy, hogy visszatér a történeti értelemben vett gyújtóponthoz, a 18. század gondolkodóihoz, akik e feszültséget saját koruk történelmi forrongásaiban, saját életük, sokszor kényszerű állásfoglalásaiban tapasztalták meg. A konferencia előadói és résztvevői között a tanszék tanárai mellett más felsőoktatási intézményekből is üdvözölhetünk jónéhányat. Előadásaikban Hume, Voltaire, Rousseau, Fichte, Hamann, Herder és más gondolkodók vallásról alkotott nézeteiről értekeznek, segítségükkel az előadásokat követő beszélgetésekben – várhatóan – felsejlenek majd a személyes vagy olvasás-írás révén létrejövő kapcsolatok is e neves régi filozófusok között.
Filozófia és vallás a 18. században
2020. október 13. kedd 13-18.00
Program:
13.00-15.30
moderátor: Schmal Dániel
Nagy József: Voltaire Dante-értelmezése, utalásokkal Voltaire vallásfelfogására
Schmal Dániel: A „létezés érzése” a 18. században (Rousseau)
Nyirkos Tamás: Ellenfelvilágosodás vagy katolikus felvilágosodás? Francia apologetika a XVIII. században
Lakatos Adél: Az Árkádia Mozgalom hatásai báró Patachich Ádám életében (1716-1784)
15.45-18.00
moderátor: Frenyó Zoltán
Frenyó Zoltán: Hume és Cicero vallásfilozófiája a theologia tripartita kereteiben
Pataky Ildikó: „micsoda az én köztem és te közötted?“ A hit mint a gondolkodás szegletköve Johann Georg Hamann életében és életművében
Csanádi-Bognár Sz.: „Jeder Mensch hat ein Bild in sich” A teremtéstörténet Herder prédikációiban és esztétikai írásaiban
Hankovszky Tamás: A felvilágosodás képviseletében értelmezett és védelmezett vallás. Fichte és az ateizmus vádja
A konferencia a járványra való tekintettel a közönség számára online platformon lesz elérhető. Az elérési útvonalat elküldjük azoknak, akik be szeretnének kapcsolódni. Ezért a részvételi szándékukat, kérjük jelezzék a következő e-mailcímen:
Tomorivilag@tpfk.hu
A kiemelt képen: Jean Huber, Filozófusok vacsorája, 1772
