2022.06.28.
Tomori világPocket ScienceÜzlet – etika – bank – etikus bank (Egy útkeresés)

Üzlet – etika – bank – etikus bank (Egy útkeresés)

Az erkölcsi és etikai kérdések mindig együtt jelennek meg az emberi és a gazdasági folyamatok esetében. Az erkölcs olyan szabályozó rendszer, amely az egyén és a közösség érdekeit egyezteti, összehangolja, az etika pedig a viselkedési szokásokkal, normákkal, a viselkedést befolyásoló tényezőkkel, a cselekvés finom szabályozásával foglalkozik. Segíti az egyént a jó és a rossz közti választásban. Ez utóbbi gondolat a legfontosabb az etikai bankok megvalósulása és működése tekintetében.

 

Az ókori nagy gondolkodók azért tartották az etikát fontosnak, mert úgy vélték, nem lehet mindent jogi szabályozással rendezni. Az etikai nézetek koronként, nemzeti és regionális szinten is változnak, Európában hosszú évszázadokon keresztül az egységes keresztény világkép keretei között működtek, ezért az újabb etikai rendszerek kidolgozása háttérbe szorult, majd a szekularizáció kezdeteivel ismerték fel ismét a jelentőségét.

 

Gyulaffy Béláné Dr. Berényi Mária PhD, a Tomori Pál Főiskola oktatója

Az ezredforduló körüli időszak igen jelentős mértékű, globális szintű változást hozott, ami szükségessé tette, hogy az etikai gondolkodás kiterjedjen az ember gazdasági kapcsolatainak a területére is.  A múlt század utolsó évtizedeiben a bankok és a biztosítók arra törekedtek, hogy elkészítsék azt az etikai kódexet, amely nyilvánossá teszi a tevékenységüket az ügyfeleik számára.  Ez lényeges előrelépés volt a korábbi időszakokhoz képest, de szükségessé vált egy ennél jelentősebb lépés megtétele is, amely az etikai/etikus/közösségi bank megjelenését eredményezte.

 

Minden gazdálkodó szervezet – így a bank is – az üzleti eredmény megtermelése érdekében dolgozik, döntéseit ennek megfelelően hozza. Amennyiben a döntése etikus ugyan, de nem hoz üzleti eredményt, akkor nem beszélhetünk üzletről. A mai menedzser szemlélet fontosnak tartja, hogy a minőség, az ügyfél, az együttműködés és a PR rendszer egységben működjön. Az ügyfél a bank esetében a befektető, aki – ha figyel a pénz elhelyezésére, azaz elvárja, hogy etikai megfontolás alapozza meg a befektetési döntést – etikus befektetővé válik.

 

Ezen megfontolások alapján alakultak ki az etikai/közösségi bankok, amelyek más üzletfilozófiával bírnak, mint hagyományos tevékenységű társaik. Az etikus bank döntési, működési feltételei lényeges eltérést mutatnak a hagyományos banki feltételekhez képest, itt az ügyfél összekapcsolódik a befektetési projekttel, azaz a döntéshozó tájékoztatja az ügyfelet pénze elhelyezéséről, és közösen értékelik és fogadják el a befektetést. Fontos említeni, hogy az etikailag jó döntések jellemzően gazdasági tekintetben is kedvezőek, ezért a közösségi bank felfogásában megjelenik az üzleti hatékonyság és a szociális értékek közötti egyensúly.

A magyar gazdaságban 2010-től működik ilyen közösségi bank Magnetbank néven. Gyors fejlődés jellemzi, amit az is bizonyít, hogy nem sokkal megalakulását követően tagja lett a GABV nemzetközi szervezetnek (Értékalapú Bankok Nemzetközi Szövetsége), amely precíz alapelveket határozott meg tagjai számára. Az egyik fontos elv: az ember- környezet- jólét hármas egysége, amely elfogadható nyereségszinttel társul.

 

A mai világban az ember lassan ráeszmél arra, hogy a nyereség maximálása olyan elvárás, amely minden más körülményt figyelmen kívül hagy. Amennyiben ezt a szemléletmódot követi tovább a világ, félő, hogy a következő generációk számára nem lesz megfelelő élőhely a Föld. A nyereség-maximum ugyanis azt jelenti, hogy nincs optimális egység a költségek, az egyéb jellemzők és a nyereség kapcsolatban. Ezzel szemben a nyereség-optimum előtérbe helyezésével minden más feltétel is optimalizálhatóvá válik, így pl. a környezeti kérdések is. Vagyis előtérbe kerül az ökológiai felelősség kérdése. Úgy lehet ezt jól megfogalmazni, hogy a tegnap adottsága a holnap lehetősége is lehet, ám ezért a lehetőségért csak most, ma tehetünk! Ennek a szemléletmódnak az egyik letéteményese az etikai bank befektetői és egyéb tevékenysége.

A témáról bővebben: 

GYULAFFY Béláné DR. BERÉNYI Mária – HOLMÁR Krisztina: Fejlődés, ember és környezete – Etika és kockázatkezelés kérdései, in: Tudományos Mozaik 17., A Főiskola 15 éves jubileumi tanulmánykötete, 99-105.

http://portal.tpfk.hu/Data/Sites/1/media/Dokumentumok/tudomanyosmozaik/Tudomanyos_Mozaik_17_Jubileumi_kotet.pdf

 

Megkérdeztük a Tomori Pál Főiskola hallgatóit, mit jelent nekik a Tomori.