2024.04.25.
Tomori világPocket ScienceA Wirecard-botrány és a COVID-19 együttes hatása a beszámolókra

A Wirecard-botrány és a COVID-19 együttes hatása a beszámolókra

A globalizáció jelensége kihat a társadalmi és gazdasági folyamatokra, a világ felgyorsult, a folyamatok automatizálódnak, a digitalizáció a mindennapi élet részévé válik és a mesterséges intelligenciával működő megoldások alkalmazása egyre elterjedtebb. Mindezek segítik a folyamatos ellenőrzést, a kockázat- és kontrollértékelést, tehát az audittevékenységet. Az adótanácsadás, a számviteli és a könyvvizsgálati tevékenység globalizálódása elősegíti a megoldásközpontok és a kreatív közös gondolkodás fejlődését, ugyanakkor számos veszélyt is hordoz magában. Az egyes országok kis- és középvállalkozói szektorainak torz szerkezete hátráltatja az egységes rendszerek felépítését, a digitalizált adatok egyre bonyolultabbá teszik azok valósságtartamának ellenőrzését.

 

Dr. Hegedűs Mihály, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara oktatási alelnöke, a Tomori Pál Főiskola tanára

A könyvelési botrányba keveredett, fizetési szolgáltatásokat bonyolító német Wirecard AG 2020 júniusában csődöt jelentett. Az ügy rávilágított arra, hogy ma már másképp kell a könyvelést, az adatok valódiságát, a beszámolók alátámasztottságát ellenőrizni, mint ahogy eddig tettük. A Wirecard-botrány és a COVID-19 válság hatására átalakul majd a körülöttünk lévő környezet, megváltozik a világról alkotott gondolkodásunk, felgyorsítja a digitalizációs eszközökkel előállított adatok lehetséges kontrolljának vitáit, a nemzetközi számvitel minél szélesebb körű bevezetésének problémakörét. Az elmúlt hónapok eseményei több ezer intézményi és lakossági befektetőt fognak maguk alá temetni, több mint valószínű, hogy a világ tőkepiaca és befektetői kultúrája a 2008-as válságnál nagyobb veszteséget fog elszenvedni.

 

A digitális adatok, az eltérő beszámolási szemléletmódok sokszínűsége, a beszámolási határidők változtatása napjainkban nehezen ellenőrizhetővé és nehezen megítélhetővé teszik egy-egy vállalkozás valódi értékének bemutatását. A digitális számlaigazolások, kimutatások meghamisítása a gazdasági életben szinte  napi tevékenység, ezért törekedni kell az egységes számviteli rendszer bevezetésére, a digitalizált adatok minél mélyebb szintű ellenőrzésére, a gazdasági folyamatokkal megegyező idejű könyvvizsgálat elterjesztésére, hiszen az egyes kiszervezett üzletágak, a digitális tranzakciók téves bemutatása, az eltérő számviteli rendszerek alkalmazása súlyos anyagi és erkölcsi következményekkel járnak a befektetők számára.

 

 

A vállalkozások eredményeit összehasonlíthatóvá tévő International Financial Reporting Standards (IFRS) és az United States Generally Accepted Accounting Principles (US GAAP) standardok közötti vita a 2008-as válság hatására eldőlni látszott, most azonban a vita majd újrakezdődik. A fő kérdés pedig, hogy vajon melyik beszámolási rendszer alkalmazásával érhető el a befektetői bizalom leggyorsabb visszaállítása. Az IFRS szerinti beszámolás rendszere a világon hosszú ideig nem volt hozzáférhető azon vállatok számára sem, amelyeknek az anyavállalata külföldi, és emiatt kétféleképpen kellett beszámolót készíteniük. Egyrészt a hazai szabályozásnak kellett megfelelni, másrészt  az anyavállalat számára is érthető beszámolók is szükségesek  voltak. Sokak számára a pénzügyi botrányok hatására válik világossá, hogy a beszámoló nemcsak adatok halmaza, hanem egy olyan számviteli összeállítás, amely bemutatja az érdekelt felek (tulajdonosok, befektetők, hitelezők) számára egy vállalkozás vagyoni helyzetét és eredményességét egy adott üzleti év lezárultával. A globalizálódó adózásban és számvitelben a réseket kihasználva egyre növekszik a gazdasági bűncselekmények száma. A világ számviteli szabályozásnak tehát mindenképp változásra van szüksége. Alapvető cél a kis- és középvállalkozói szektorba tartozó vállalatok adminisztrációs terhének csökkentése, de a fő cél a nemzetközi szinten is összehasonlíthatóvá váló beszámolói adatok generálása és ellenőrzése.

 

A mesterséges intelligencia képes kockázatokat elemezni, matematikai modelleket felállítani és alkalmazni. Az emberiségnek egyszer majd valóban okos gépekkel kell versenyeznie, azonban a gépek mögött mindig ott lesznek azok a személyek, akik megépítik, kiképezik őket. Az emberi megérzés, az értelem, a gondolkodás, a szervezési és sok más egyéb szempont koordinálására csak az ember képes, ezért mindig szükség lesz humán erőforrásokra is.

A Tomori Pál Főiskola Pénzügy és számvitel alapképzési szakán számos olyan tantárgyat tanítunk, amelyek segítenek eligazodni az adatok értelmezésében, a hibák felismerésben. A számviteli rendszerek, a hitelintézeti számvitel  tantárgy oktatása az eltérő számvitelből adódó eltéréseket emeli ki, így gondolkodásra késztet az US-GAAP és az IFRS szemszögéből.

 

 

A téma iránt érdeklődőknek:

Hegedűs Mihály: A digitalizáció, avagy az ipar 4.0 hatásai a könyvvizsgálatra, Nemzetközi gazdaságtudományi konferencia 2019.május 17-18., Konferencia előadás: Beregszász Ukrajna, https://www.youtube.com/watch?v=MZyIVvQzHh0

 

Hegedűs, Mihály – Nedelka, Erzsébet: The impact of digitalization and Industry 4.0 on the audit, Limes – 2020 A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tudományos évkönyve2020VI. évfolyam 211 -220 oldal  ISSN 2411-4081

 

Hegedűs Mihály: A könyvvizsgálat speciális esetei IFRS szerint, XIII. Soproni Pénzügyi Napok www.spek.hu › letoltes › SPN_2019_Konferenciakotet

 

 

Megkérdeztük a Tomori Pál Főiskola hallgatóit, mit jelent nekik a Tomori.