A logisztika és az ellátási lánc egy viszonylag új fogalom az üzleti világban, és ma már az informatikához hasonlóan megkerülhetetlen egy komolyabb üzleti vállalkozás életében, a szakemberigény is egyre nagyobb ezen a területen. A Tomorin folyó Logisztikai és szállítmányozási menedzser szakirányú képzés szakfelelősét, Bányai Kornélt kérdeztem.
Dr. Bányai Kornél a Tomori Pál Főiskola tanára
Hogy látod, milyen tulajdonságokat, milyen képességeket igényel ez a szakterület? Kinek érdemes jelentkeznie erre a továbbképzésre?
A logisztika egy sokkal régebbi szakma mint gondolnánk, csak épp nem így hívták és nem úgy kezelték, mint ma. A hallgatók is meg szoktak rajta lepődni, hogy olyan közismert történelmi események is, mint Hannibál Alpokon való átkelése az elefántokkal már önmagában egy logisztikai projekt volt. Persze ma már a kihívást nem az ilyen extrém vállalkozások jelentik, hanem a felgyorsult és digitalizált világban az értéklánc mögött mindig ott kell álljon egy hatékony ellátási, kiszolgálási rendszer is, ami fizikailag kezeli a piac megváltozott igényeit. Ma már hozzászoktunk, hogy megrendelek valamit az interneten és egy-két nap alatt akár az ajtóm elé is leteszik. No, ennek a mikéntjéről szól a logisztika.
Szakválasztás szempontjából a logisztikával kapcsolatban az a jó, hogy nagyon különböző tulajdonságokkal és képességekkel is megtalálhatja benne bárki a neki megfelelő területet. A nagyvállalatok jellemzően inkább specializált feladatokra keresnek szakembert, így a raktármenedzsment, készletgazdálkodás, fuvarszervezés, beszerzés vagy éppen gyártástervezés és sorolhatnám még, mind eltérő személyiségjegyeket kíván. Egy introvertált, nagy monotonitástűrő képességgel bíró egyén ugyanúgy megtalálhatja a hozzá illő feladatkört a logisztikában mint egy extrovertált, kommunikatív „örökmozgó”.
A közép- és kisvállalkozói szektorban – ahonnan a hallgatóink túlnyomó többsége érkezik – jellemzően más a helyzet, hiszen nagyon gyakran a logisztikával akkor kezdenek el foglalkozni, amikor problémássá válik. Ez szinte minden növekvő vállalkozásra igaz. Az ilyen helyeken a kezdő logisztikusnak általában a teljes anyagi folyamattal foglalkoznia kell, a beszerzéstől az értékesítésig, így szakmai értelemben sokkal többet tanulhat és tapasztalhat, mintha egy multinál egy részfeladaton dolgozna.
Az elmúlt 15 évben, mióta a Tomorin logisztikát tanítunk, nem hallottam olyan volt hallgatónkról, aki ne tudott volna boldogulni az itt megszerzett tudással, vagy tartósan munka nélkül maradt volna. Mindenkinek ajánlom, aki biztosra akar menni, mert folyamatosan növekvő jelentőségű és kiváló munkaerőpiaci helyzetben lévő szakember lesz az, aki logisztikát tanult.
A kiírás szerint akár agrár, akár műszaki, akár gazdasági végzettségű érdeklődők is jelentkezhetnek. Hogyan tudja a képzési program összeigazítani a különböző végzettségű hallgatók ismereteit?
Ma már a logisztika olyan súlyú tényező lett a gazdaságban, hogy szinte alig van olyan képzés, ahol ennek legalább valamilyen határterületével ne foglalkozzanak. Szinte minden területről érkezett már hallgatónk, mérnökök, közgazdák, természettudományi előképzettségűek is. Mindegyikük mögött van már olyan élettapasztalat, ami könnyebbé teszi az új ismeretek elsajátítását. Arról nem is beszélve, hogy többnyire, aki erre a szakra jön, az már világos képpel rendelkezik arról, mit akar, mit vár a képzéstől, amihez eleve más attitűd társul mint amit egy fiatal, középiskolából frissen érkezett nappalis hallgatónál tapasztalunk. Ez a lelkesedés és kíváncsiság, a „tudom mit akarok” hozzáállás olyan alap, amire könnyen tudunk építeni a képzés során. És a hallgatók elvárásai az oktatókat is motiválják.
A logisztikai képzéseknek két fő iránya van: a műszaki logisztika és a gazdasági. Bár egyre több átfedés van a kétfajta képzés között, a jövőben ugyanúgy szükség lesz mindkettőre. Mi a gazdasági ágon képzünk logisztikusokat, akiknek nem a logisztikai infrastruktúra műszaki tervezése és üzemeltetése lesz a feladata, hanem az erre épülő folyamatok és rendszerek kialakítása, menedzselése és fejlesztése. Ehhez szükség van az alapvető logisztikai ismeretek megszerzésére, amit az első félévben teszünk meg. Alkalom nyílik a differenciált képzésre is, hiszen alapvetően kiscsoportos az oktatás, ezért képesek vagyunk a hallgatók eltérő előképzettségét és munkatapasztalatát is figyelembe venni. Ebben sokat segít, hogy minden oktatott tantárgyhoz biztosítunk elektronikus formában jegyzeteket, amelyeket úgy alakítottunk ki, hogy hatékonyan tudjuk időben pótolni az alapvető tudásbéli hiányosságokat a tanrendhez igazítva.
Nagyon sokat segít a hallgatóinknak, hogy a képzés kialakításakor messzemenőkig figyelembe vesszük a felnőttek sajátos tanulási helyzetét: az élethelyzetéből adódó kötöttségeket, családi, munkahelyi viszonyokat. Látható és reális célokat tűzünk ki, folyamatosan kapnak a hallgatók visszacsatolást, és mindezt konstruktív és segítő légkörben. Eddig még nem volt olyan családi és munkahelyi probléma, ami miatt a tanulmányait ne tudta volna a hallgató folytatni.
Sokan aggódnak a képzés megkezdésekor, hogy teljesen más területről érkeztek, de ez a „félelem” rendszerint az első hónap után elmúlik, és inkább lelkesedéssé válik.
Mi mindent tanul majd, aki hozzátok felvételt nyer, és hogyan válik ez a gyakorlatban a hasznára?
A Tomori Pál Főiskolán kétféle képzési szinten oktatunk majdani logisztikusokat: gazdálkodási és menedzsment alapképzési szak logisztika specializációján, illetve ezen a Logisztika és Szállítmányozási Menedzser szakirányú továbbképzésen.
Ha a feltett kérdésre röviden akarok válaszolni, akkor azt mondom, látogasson el minden érdeklődő a logisztikusok.hu honlapra. Ez a Tomori Pál Főiskola logisztika specializációs/szakirányú továbbképzéses hallgatóinak a honlapja, ahol az összes, a specializáción lévő – tantárgyat megtalálja. A tantárgyak menüpontjai alatt található minden tematika, jegyzet, órai előadások, vizsgatételsorok, tehát teljesen felkészültek a digitális tanításra. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a koronavírushelyzet sem okozott különösebb fennakadást az oktatásban.
A szaktantárgyak tematikájában a legfontosabb témakörök az alapvető logisztikai ismeretek, a logisztika/ellátási lánc menedzsment, szállítás és szállítmányozás, logisztikai informatika, beszerzés és készletgazdálkodás, termelési és elosztási logisztika, csomagolástechnika, raktártechnológia és raktározásmenedzsment, logisztikai kontrolling. Az alapozó tárgyak esetében írásbeli vizsgák vannak, a többi esetében pedig a rendszerben és folyamatokban való önálló gondolkodás a cél. Ezt úgy érjük el, hogy együtt áttanulmányozzuk az írott tananyagot, ami alapján egy konkrét feladatot kapnak a hallgatók, amit közösen értelmezünk, majd ez alapján önállóan kell kidolgozzák.
Egy konkrét példával hadd éljek: a csomagolástechnika tárgynál az elmélet és szakirodalom közös tisztázása, értelmezése után a hallgatók önállóan dolgozzák fel azt, majd egy szabadon választott termékcsoportra vonatkozólag egy kiadott feladatban „lefordítják a gyakorlatra”, rendszerint valamely hipermarket vagy raktáráruház meglátogatása, és ilyen szempontú konkrét vizsgálata alapján. Az elkészült feladatokat átbeszéljük, lehetőség van rá, hogy ezután még átdolgozzák, finomítsák, majd erre kapnak jegyet. Így a tananyag feldolgozása és elsajátítása együtt tud járni a kellő gyakorlatiassággal.
Az egész szakirányú továbbképzés során a legfontosabb szempont hogy átfogóan, rendszerszinten tudják értelmezni a hallgatók a vállalkozás logisztikai folyamatait, értelmezni és kezelni tudják a szakmai kérdéseket, magyarán egy logisztikai munkakörben már „ne tudjanak fogást találni rajtuk”. Bár igaz, hogy ezt a szakmát is igazából a gyakorlatban lehet majd igazán elsajátítani, de ez kellő tudásbeli megalapozottság nélkül nem megy, vagy gyakran nagy árat kell azért a vállalkozásnak fizetni, ha kellő szakmai felvértezettség nélkül próbál logisztikusokat kinevelni házon belül.
Nagyon izgalmasnak találom, hogy ez a szakterület mennyire kézzelfoghatóan gyakorlati problémákra koncentrál, és mégis, az alapját a logikai, matematikai gondolkodás teremti meg. Mennyire dinamikus ennek a területnek a tudományos, elméleti megújulása, és hogyan támaszkodik ezekre az eredményekre a képzés?
A logisztikában valóban az a szép, amit az USA haderejében úgy fogalmaznak meg: a logisztika a lehetőségek tudománya. A közvélekedés valóban az, hogy már maga a kifejezés etimológiája is a logikus gondolkodás, a számolás fontosságára utal, a valóság azonban ehhez képest kicsit más. Mivel a vevői igényeket soha és senki nem tudja pontosan meghatározni, így maga az ellátási lánc is egy dinamikus, folyamatosan változó rendszer. De mondok erre is példákat: minden logisztika tankönyv felsorolja a készletezési modelleket, amelyeket pontos matematikai elvek szerint fogalmaztak meg, azonban ezek soha, egyetlen esetben sem valósulnak meg tisztán a vállalkozásoknál. Vagy említhetném a JIT (Just In Time) fogalmát, ami szerint mindig mindenből éppen annyi és akkor legyet ott, ahol és amikor kell, azonban pont a piac kiszámíthatatlansága miatt aki ezt kitalálta, az majdnem csődbe ment. Vagyis ez egy elv, amire törekedni kell, de készletek nélküli gazdálkodás nincs. No és itt jön a logisztikus, aki ezt a kihívást menedzselni képes.
Ma már nem csak ellátási láncokról, hanem a globalizáció miatt globális logisztikai hálóról beszélhetünk. Ebből kifolyólag ha a világon bárhol kitalál valaki valami újat a szakmában, az villámgyorsan elterjed. A logisztikában már megéljük azt, hogy a gyors és gyakori innováció miatt egyre kevesebb nyomtatott szakirodalommal, és egyre több internetes forrással dolgozunk. És ami a legérdekesebb, hogy néha úgy válnak ezek az innovációk a napi életünk részévé, hogy gyakran fel sem ismerjük őket.
Manapság több felsőfokú intézményben van ilyen típusú szakoktatás. Miért ajánlanád mégis a Tomori Pál Főiskola programját?
Valóban sok helyen folyik logisztikai képzés, ez is mutatja mennyire növekvő fontosságú ez a szakma. A Tomori mellett viszont szól néhány nagyon nyomós érv: mindenhez van jegyzet, családias és motiváló, konstruktív a csoportszellem, és a szakmát olyanoktól lehet tanulni, akik mindezt a gyakorlat oldaláról ismerik. Mi tehát gyakorlatias szemlélettel állunk az oktatáshoz, és nem azt jelenti a képzés, hogy minden tárgyból megtanulunk pár könyvet, majd utána írunk belőle egy ZH-t, mert ebből nem sok marad meg későbbre, viszont a sok gyakorlati feladat olyan élményt és tudást ad, amit magukkal visznek a hallgatóik. Ezért is válnak be a gyakorlatban.
A képzésről bővebben: http://portal.tpfk.hu/logisztikai-es-szallitmanyozasi-menedzser
