2021.03.04.
Tomori világMiért a TPF?„Egy királydráma alabárdosai” – Interjú Pál Monika docenssel, a Tomori Pál Főiskola Nemzetközi tanulmányok alapképzési szak oktatójával

„Egy királydráma alabárdosai” – Interjú Pál Monika docenssel, a Tomori Pál Főiskola Nemzetközi tanulmányok alapképzési szak oktatójával

A politikai hatalmak története olyan regény, amelyik beleég az ember bőrébe, kifeszíti a személyes történetek keretét. Bármilyen meghatározó is az egyén életében, éppen akkor a legnehezebb értelmezni, amikor történik. Sokszor csak úgy véljük, hogy értjük a politika mögöttes tartalmait, a nemzetközi folyamatokat, aztán egyszerre több magyarázattal találjuk magunkat szembe, amelyek adott esetben egymásnak ellentmondanak. Ez a bizonytalanság akár fel is kelti a komolyabb szakmai érdeklődést. Pál Monikát, a Tomori Pál Főiskola docensét először a tudomány iránti személyes elköteleződéséről kérdeztem, aztán magáról az alapszakról, ahol tanít.

Pál Monika, főiskolai docens

Annak idején miért kezdtél el nemzetközi tanulmányokkal foglalkozni?

Amikor én kislány voltam, ami bizony nem ma volt, pontosabban a hidegháború éveiben, a 70-es években, a vasfüggöny mögötti szürkeségben, a napilapokban csupán mínuszos hírek, a hatodik oldal alján eldugott pár soros kommentárok engedték be a világ távoli tájain történt eseményeket. A külpolitika az amerikai-szovjet tengely mentén vívott nagyok hidegháborúja volt, ahol a kis Magyarország helyét a háború utáni rendezés és ennek megfelelően az erősen korlátozott mozgástér határozta meg.1989-ben érettségiztem, a Nagy Imre temetés napján. A rendszerváltás pillanata, a szabadság óriási élmény volt számomra, Európa újraegyesítése egyértelműen kinyitotta az addig zárt kapukat, hirtelen bejött a világ, a sokféleség, az eltérő álláspontok ütköztetésének üdítő levegője. Nemzetközi szakon doktoráltam a Corvinus Egyetemen, majd a 2000-es évek elején Brüsszelben dolgoztam az Európai Parlamentben, ott álltam Strasbourgban, amikor felvonták a belépéskor a magyar lobogót. Ezek az élmények örökre elköteleztek a nemzetközi kapcsolatok mellett.

 

 

Hogy látod, milyen a viszonya manapság a fiataloknak a politikához?

A politika a rendszerváltás jellege és más történelmi okok miatt nem vált átélt és kellően értékelt eseménnyé széles tömegek számára. Ma a hírek sokasága, a világ ezerszínűsége egy kattintásnyira elérhető, Magyarország az euro-atlanti szövetség tagja, sorsának kovácsa, önálló szereplője a nemzetközi arénának, ami egész más, mint egy a hajdani „zárt” rendszerben való létezés. Számos nemzetközi téma az utcán hever, a fiatalok is találkoznak velük a világhálón, a közösségi média felületein a nemzetközi eseményekről sokaknak sarkos véleménye van, úgy, mint a magyar fociról vagy az időjárásról. Az érdeklődés maga jöhet otthonról, az iskolából, de az utóbbi időben azt látom, hogy a politika olyan mélyen beszüremkedik a mindennapokba, vagy egy-egy nemzetközi esemény annyira nyilvánvalóan közvetlenül érinti a fiatalokat is — legyen az a gazdasági válság, az amerikai elnökválasztás, vagy épp a mostani pandémia – , hogy a téma felébreszti az érdeklődésüket. A tudás fontos, hisz a döntésekbe, a köz ügyeibe, a demokrácia alakulásába felelős állampolgárként jogunk van beleszólni. Ha nem értjük, hogy mi, miért, hogyan történik körülöttünk, akkor a világ csak egy kulcslyukon keresztül jön be az életünkbe, nem látjuk a nagytotált. A tudatlanság azzal  is jár, hogy személyes döntéseket sem tudunk olyan hatékonyan hozni. Egy példát említenék: ha tudjuk, hogy milyen hatása lesz a Brexitnek az uniós állampolgárok jogaira, akkor dönthetünk csak felelősen egy külföldi továbbtanulás vagy munkavállalás mellett. 

Milyen képességeket sajátítanak el a hallgatók a Tomori Pál Főiskola Nemzetközi tanulmányok alapképzési szakán?

A nemzetközi tanulmányok hallgatói képessé válnak arra, hogy a hírek mögé kukkantsanak, mélyebb összefüggések értő elemzőivé váljanak, a nemzetközi események szereplőit egymáshoz való viszonyukban lássák, úgy, mint egy igazi shakespeare-i királydrámában. Már nem csak médiafogyasztóként tudnakmajd egy újsághírre ránézni, de okok, előzmények, sőt jövőbeli forgatókönyvek is előtűnnek a szemeik előtt, nem fekete-fehérben, hanem színesen, szélesvásznon, nagyképernyőn látják, élvezik, élik át a tudást, ahol a mindennap használt kifejezések, a fel-feltűnő nemzetközi politikai, gazdasági szereplők már ismerősként köszönnek vissza. Új ismereteik által ők is csiszolódnak, alakulnak, gazdagodnak. És, ki tudja, talán egy nap ők is egy királydráma “alabárdosaiként” lépnek a nemzetközi politika izgalmas és sokszínű színpadára, akár politikusként, elemzőként, tanácsadóként vagy üzletemberként. 

Milyen képzési program, milyen tárgyak támogatják ezeknek a képességeknek a megszerzését?

Képzési programunk elméleti és gyakorlati orientációjú, hisz ezen két elem egyesítése, ötvözése nélkül nem lenne teljes a szakmai tudás. A diplomácia története, a magyar külpolitika, a globalizáció éppúgy megtalálható a palettán, mint a regionális elemzéssel foglalkozó tárgyak, a nemzetközi gazdasággal, szervezetekkel foglalkozó kurzusok, vagy épp a külgazdaságtan, a szociológia és a politológia.

Számodra melyik terület a legizgalmasabb a jelenlegi Magyarország szempontjából?

Manapság is vannak „forró témák” a nemzetközi kapcsolatokban, mint amilyen a populizmus hatása a nemzetközi viszonyokra, a migráció vagy Kína felemelkedésének értelmezése, hatása a nemzetközi rendre, de szívemhez legközelebb az EU-val kapcsolatos tárgyak állnak. Próbálom az integrációs elméleti tárgyakat is a legfrissebb fejleményekkel feltölteni, így a hallgatók naprakész információt kapnak. Magyarország szempontjából a legérdekesebb az ország érdekérvényesítési képessége, nemzetközi beágyazottsága, a regionális és globális fejleményekre adott válasza. Az órákon a magyar témák mindig hálásak, hiszen a hallgatók a legtöbb ismerettel, esetleg téves információval hazájukról rendelkeznek, így igazán termékeny vitákat folytatunk, érveket ütköztetünk, csoportban dolgozunk.

 

Megkérdeztük a Tomori Pál Főiskola hallgatóit, mit jelent nekik a Tomori.