2021.02.25.
Tomori világMiért a TPF?Pályakövetés és minőségbiztosítás – Az elmúlt évek felmérései

Pályakövetés és minőségbiztosítás – Az elmúlt évek felmérései

 

Beszélgetésünk apropójául az a tény szolgál, hogy elkészült a 2019. évi intézményi DPR-jelentés (ide kattintva olvasható). Dr. Fata Ildikó főiskolai docenst, főiskolánk minőségirányítási vezetőjét kérdeztem intézményünk minőségbiztosításáról, a felmérés jellegéről és jelentőségéről.

 

Oktatói és hallgatói oldalról különböző tapasztalatunk van arról, hogy hogyan működik a Tomori Pál Főiskolán a minőségbiztosítás, hiszen más-más kérdőívet töltünk ki. Össze tudnád foglalni, milyen formái vannak?

Intézményünk 2008 óta, azaz 12 éve rendelkezik ISO tanúsítvánnyal. A minőségbiztosítás az évi rendszeres és kötelező dokumentáció előállítása mellett olyan – a hallgatók számára is ismert – formákban valósul meg, mint a félévente kiküldött Oktatói Munka Hallgatói Véleményezése (OMHV), az oktatóink, dolgozóink körében évente végzett elégedettségmérés, illetve a végzett hallgatóink körében készített pályakövetési kérdőívek.

Mit takar pontosan a DPR rövidítés?

Az elnevezés kicsit megtévesztő, hiszen a Diplomás Pályakövető Rendszer (= DPR) valójában a felsőoktatásban tanuló teljes hallgatóságot lefedi, kezdve az új belépőktől, illetve a már végzett hallgatókat is. A két célcsoportnak két különböző kérdőívet kell kitöltenie, sőt az utóbbi a végzettség formája szerint is differenciál, vagyis figyelembe veszi, hogy a hallgató alapképzési, felsőfokú szakképzési vagy szakirányú továbbképzési szakon szerzett-e végzettséget. Az országos rendszer 2009 óta létezik, az intézmények feladatkörébe tartozik a teljes hallgatóság, illetve a végzett hallgatók megkeresése, számukra a kérdőívek kiküldése, majd a nyers adatbázis Oktatási Hivatal felé történő eljuttatása. Az adott év adatfelvételéről az intézménynek kell jelentést készítenie. Erre főiskolánkon 2019-ben került először sor, lévén, akkor csatlakoztunk az országos DPR-hálózathoz.

Mióta készül felmérés a végzett hallgatók elhelyezkedéséről az intézményünkben? Mi mindent várunk az ilyen kérdőívek összesítésétől?

Az első DPR-felmérésre 2010-ben került sor, majd azt követően 2012-ben, 2014-ben és 2016-ban. Az adatfelvételek mindegyike egy mindössze néhány, de mindegyik évben azonos kérdésekből álló, saját fejlesztésű kérdőív volt, így az eredmények könnyen összevethetőek voltak az egyes évek között. A zárt végű kérdések a végzett hallgatók lakó- és munkahelyére, beosztására, a bérek alakulására fókuszáltak, míg a nyílt végű kérdésekben lehetőségük nyílt a hallgatóknak az intézménnyel való elégedettségük mértékének kifejezésére.

 

Mennyiben különbözik az országos kérdőív a korábbi, főiskolai kérdőívektől?

Elsősorban a terjedelmében! Míg a főiskolai kérdőív néhány kérdésből állt, addig a központi kérdőív csaknem 20 oldalas volt, így ezúton is köszönjük mindazoknak, akik időt és energiát szántak a kitöltésére! Továbbá: A központi kérdőív 4 kérdésblokkból, és egy általunk kiegészített, intézményi kérdésblokkból állt. Az előírások szerint az 5, illetve 1 éve végzett hallgatókat (képzési szinttől függetlenül) kell megkeresni, így 2019-ben a 2014-ben és 2018-ban végzett hallatóinkhoz juttattuk el a kérdőívet. A hallgatói létszámadatok, illetve a válaszadási hajlandóság következőképpen alakult: főiskolánkon 2014-ben és 2018-ban alapképzésben, felsőoktatási/felsőfokú szakképzésben és szakirányú szakképzésben összesen 415 fő szerzett oklevelet. Közülük 58 fő, vagyis a megkeresettek 13,97%-a töltötte ki a kérdőívet.

 

Gondolom, egy ilyen felméréssel kapcsolatban a jelenlegi, és az intézmény iránt érdeklődő hallgatók számára is talán az a legizgalmasabb, hogy milyen arányú a munkahelyet szerzettek száma a végzett hallgatók között? Hogyan alakulnak a beosztások és a bérek?

A végzettek 50%-a (felsőfokú szakképzési szakon) 91,7%-a (alapképzési szakon végzett), illetve 83,3%-a (szakirányú továbbképzési szakon végzett) dolgozik alkalmazottként, az önálló vállalkozási forma nem fordul elő, GYES-en, GYED-en a válaszadók 8,3%-a van. Az alkalmazottként dolgozók közül a válaszadók (alapképzési szakot és szakirányú továbbképzési szakot végzettek körében) 34,1%-a, illetve 40%-a dolgozik vezetőként, míg 50, illetve 60%-uk beosztott diplomásként. A válaszadók 100%-a magyarországi telephelyű munkahelyen dolgozik. A megadott irányítószámok fontos támpontot nyújthatnak végzett hallgatóink elhelyezkedési lehetőségeire nézve, illetve a lakóhelyek irányítószámával összevetve az ingázási szükségletekre nézve is. A végzett hallgatók 50%-a (felsőfokú szakképzési szakon), 83,3%-a (alapképzési szakon), illetve 89,8%-a (szakirányú továbbképzési szakon) nem volt 3 hónapnál hosszabb ideig munkanélküli. Úgy vélem, ez nagyon fontos eredmény. Azt mutatja, hogy a meghirdetett tanulmányi programjainkra komoly szükséglet mutatkozik a munkaerőpiacon.

A havi nettó bevételekre adott válaszok azt mutatták, hogy a 47, alapképzési szakot végzett válaszadónk között a bérekre nézve elég jelentős a szórás, 20.000 és 860.000 Ft közötti tartományban mozog, így az átlagos havi nettó bevétel 287.000 Ft. A szakirányú továbbképzésben végzett hallgatók válaszai alapján (200.000 Ft – 800.000 Ft közötti szórás mellett) az átlag 393.000 Ft. Megállapítható tehát, hogy a végzettség magasabb fokával együtt a bérek is jelentős növekedést mutatnak, érdemes tehát (tovább)tanulni!

 

Milyen megerősítő visszajelzéseket kapott a Tomori Pál Főiskola a kérdőívekben? 

A kérdésre, hogy „Milyen mértékben használja jelenlegi munkájában a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai során elsajátított tudást, megszerzett készségeket?”a válaszadók szintén a végzettség fokának emelkedésével adtak 1-től 5-ig terjedő skálán növekvő átlagú válaszokat: 2,5 (felsőfokú szakképzési szakon), 3,06 (alapképzési szakon), illetve 3,5 (szakirányú továbbképzési szakon). Utóbbi átlagok intézményünk felé is pozitív visszajelzést adnak: képzéseink, tanmeneteink, az oktatott tananyagok, átadott ismeretek megfelelnek a munkaerő-piaci elvárásoknak, a nálunk szerzett tudással végzett hallgatóink jól boldogulnak a munkaerőpiacon. A munkanélküli időszakra adott válaszok is azt sugallják, hogy végzett hallgatóink piacképes tudással lépnek ki a munka világába.

A nyílt végű kérdésekben lehetőségük volt a hallgatóknak az intézménnyel kapcsolatos véleményük kifejezésére. Pozitív tapasztalatként és élményként tekintenek vissza végzett hallgatóink a családias hangulatra, a kiváló szakmai felkészültséggel rendelkező tanárokra, az önköltséges díjak mértékére, a baráti közösségekre, a kis létszámú évfolyamok miatt a nagyobb odafigyelésre, segítőkészségre és rugalmasságra.

 

Egy utolsó kérdés: Mikor várható a 2020. évi DPR-es felmérés, és kik alkotják a célcsoportot?

Terveink szerint két héten belül elérhetővé tesszük a kérdőívet a 2015-ben és 2019-ben végzett hallgatóink, illetve – újdonságként – aktív hallgatóink számára a főiskolai honlapon, illetve Facebook-oldalunkon, és e-mailben is kiküldjük számukra.

 

 

Megkérdeztük a Tomori Pál Főiskola hallgatóit, mit jelent nekik a Tomori.