2022.10.01.
Tomori világSeniorSZABADEGYETEM SZENIORTAGOZAT – RÉSZLETES PROGRAM 2019. tavasz

SZABADEGYETEM SZENIORTAGOZAT – RÉSZLETES PROGRAM 2019. tavasz

2018. IX. 12. Dr. habil Ujj András
(főiskolai tanár, Tomori Pál Főiskola / a hadtudomány kandidátusa, ny. ezredes) Erdély Bethlen Gábor korában
A Killián György Repülő Műszaki Főiskola befejezését követően repülőtisztként szolgált különböző csapatbeosztásokban, majd a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia elvégzését követően anyaintézményében dolgozott a hadtörténelem tantárgy oktatójaként. 1988-tól dolgozik a polgári és katonai felsőoktatásban. 1993-ban védte meg kandidátusi disszertációját, közben történelemtanári diplomát is szerzett. Az ezt követő években kutatóként foglalkozott a biztonságpolitika számos kérdésével, illetve külszolgálatot és missziós szolgálatot teljesített. Aktív katonai pályafutását a Nemzetvédelmi Egyetem tudományos rektorhelyetteseként fejezte be. A Tomori Pál Főiskolán 2011 decembere óta dolgozik. Előadásáról: A viszonylag rövid életű Erdélyi Fejedelemség a XVII. század elején, Bethlen Gábor uralkodása alatt élte fénykorát. A fiatal állam gazdasági szempontból – korábbi működéséhez képest – meglepően nagy stabilitást mutat, olyan tényező, amely a viharos európai politikai viszonyok között feltétlenül számba veendő, ahol komoly támogatást élveznek a tudomány és a művészetek művelői. Vajon a történelmi „szerencse”, vagy elszánt, tudatos, következetes építkezés eredménye Erdély „aranykora”? Az előadás erre a kérdésre keresi a választ.

2019. II. 26. Dr. Zsarnóczky Martin
(egyetemi docens; Kodolányi János Egyetem, Fenntartható Gazdaság Intézet, Turizmus Tanszék) Digitális vásárlási szokások – generációs különbségek
Dr. Zsarnóczky Martin a Kodolányi János Egyetem docense. Aktuális kutatási területe az életminőség és a jólét kapcsolatának demográfiai alapú vizsgálata. Jelenleg egy 1000 fős mintavételen alapuló idősügyi kutatás feldolgozását irányítja Nagykanizsán, amelynek célja az idősek boldogságfaktorainak feltérképezése. A 2018-as évben kutatási eredményei alapján az Európai Bizottság Brüsszelben a legjobb 30 fiatal kutató közé választotta, és Amerikában is kitüntetésben részesült a New York-i Magyar Tudós Társaság részéről. Budafokhoz szoros kötődése van, mivel gyönyörű felesége budafoki születésű, kislányuk, Lilien Bella pedig tavaly év végén született. Az előadásról: A digitalizációs trendek hatására már több mint egy évtizede formálódik a piac keresleti és kínálati oldala. Ezen idő alatt sikerek és kudarcok is egyaránt megmutatkoztak a kereskedelmi szokásokban, amelyek helyszínei ma már nem csupán a bevásárlóközpontok, hanem a webáruházak különféle platformjai. A jól bevált és uniformizált marketing technikák nem tudnak lépést tartani az egyre inkább előtérbe helyezett generációs sajátosságokkal, ezért új megoldásokra van szükség.

2019. III. 5. Cseh Gizella, phd
(tanár, újságíró, idegenvezető) Toll és kard avagy Balassi Bálint emlékezete: “Virtuális” utazás a költő nyomában (életén és költészetén át)
Cseh Gizella magyar nyelv–magyar mint idegen nyelv és kultúra–szlovák nyelv szakos bölcsész és tanár, kulturális újságíró, idegenvezető. Az előadásról: Balassi Bálint a magyar nyelvű líra első világirodalmi szintű képviselője, új költői formák megalkotója. A márciusi emlékezet-felidézés során a költő nyomdokain haladva, az ő nyomait követve nagyvonalakban megismerkedhetünk élete legfontosabb helyszíneivel, illetve felidézzük/felfedezhetjük munkássága egyediségét, különleges értékeit.

2019. III. 12. Garbóci László
(helytörténész, a XXII. kerületi Mihalik Sándor Helytörténeti Kör vezetője) Promontor-Tétény az 1848/49. évi szabadságharcban
Garbóci László vagyok és még Budafokon születtem az utolsó pillanatban (1949-ben). Jelenleg nyugdíjas éveimet töltöm, de egyre intenzívebben foglalkozom szűkebb pátriám Budafok és Dél-Buda múltjával, amelyet idestova már több mint 35 éve kutatok. Az előadásról: Az 1849/49. évi forradalom és szabadságharc előzményei. Így kezdődött Promontoron. Újoncozás a településünkön. Adalékok a hétköznapok eseményeihez. Térey Pál honvéd huszárőrnagy szerepe. Görgey főhadiszállása a promontori kastélyban. Legendák a szabadságharc időszakából.

2019. III. 19. Dr. Csanádi-Bognár Szilvia
(főiskolai adjunktus, Tomori Pál Főiskola) Két kastély a 18. századból
Az ember alkotótevékenysége, keativitása, nyelve, képzelőereje, mindaz, amit kultúrának nevezünk, az érzettől a mélyszerkezetéig érdekel. Művészetelmélettel és esztétikatörténettel foglalkozom és ezeket a tárgyakat tanítom a Tomori Pál Főiskolán. Kutatásaim többször tévedtek a 18. század területére, s bár a kastélyművészet nem tartozik ezek közé, az előadásban lelkes rajongóként mesélek két varázslatos magyarországi példájáról. Ennek a századnak a bonyolult kulturális szövetében megannyi, akár egymásnak ellent is mondó stílus és gondolkodásmód él egymás mellett. Pécelen a Ráday-család otthona a korabeli szellemi élet egyik fontos központja volt. Vetített túránk során az épület díszítése a 18. századi főúri ízlés világán túl a mitológia fennkölt, olykor bizarr birodalmába vezet bennünket. Noszvaj kastélya akárcsak egy apró, késő barokk ékszerdoboz, váratlan kincseket rejt. Franciás utalásai, melyek az egykori a tulajdonos férjét, De La Motte ezredest emlékeztették hajdani hazájára, bennünket is francia művek nyomába küldenek.

2019. III. 26. Dr. Sturcz Zoltán (címzetes egyetemi tanár, BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar) A magyar nyelv helyzete és státusza a világban
Dr. Sturcz Zoltán az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar-orosz-történelem szakon végzett. Tanulmányai alatt finnugor és művészettörténeti kurzusokat is hallgatott. Nyelvismerete az angol, német, orosz, lengyel, finn, vogul, latin nyelvekre terjed ki. Irodalmi-stilisztikai témából bölcsészdoktori fokozatot, majd nyelvpedagógia-történetből kandidátusi fokozatot szerzett. A BME Nyelvi Intézetének oktatójaként, igazgatójaként, majd a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar oktatási dékánhelyetteseként dolgozott. Oktatási-kutatási területe: szakmai nyelvművelés, szakmai kommunikáció, prezentáció, nyelvpedagógia, gazdaság és nyelvtudás kapcsolata. Előadásában a magyar nyelvnek a világ nyelvei között elfoglalt helyét mutatja be, részben a nyelvi statisztikák tükrében, részben a nyelvi státusz egyéb szempontjait figyelembe véve. Választ keres arra a visszatérő vitára, hogy mi a helye a magyar nyelvnek a kis nyelv – nagy nyelv megközelítésben; továbbá számba veszi, hogy milyen megtartó tények, szempontok, erők szólnak a magyar nyelv jelene és jövője mellett.

2019. IV. 2. Zugor Zoltán
(vizuális kultúra szakember, képzőművész) Attila alakja a filmvásznon
Zugor Zoltán (1964) vizuális kultúra szakember. 2012-ben diplomázott Kalocsán, a Tomori Pál Főiskolán, művészettörténet alapszakon, majd 2014-ben mesterszakon, Szegeden, a SZTE-BTK Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet tanszéken. Képzőművészként, könyvillusztrátorként és mint egyéni vállalkozó, portrékarikatúra rajzolóként is tevékenykedik. 1983 óta szerepel kiállításokon, több száz könyvre festett borítóképet és több ezer illusztrációt készített. Publikál és előadásokat tart. Kutatási területe az ornamentikák és népi motívumok, szimbólumok és jelek, valamint a mesék és mítoszok világának együttes értelmezése. Előadásában az ismerethiány, információvesztés és a kiegészítés, értelmezés problematikáját veszi górcső alá és mutatja be, hogy Attilát és a barbár hunokat miként, milyen eszközökkel jelenítik meg 1918-től napjainkig a nagy játékfilmekben, a televíziós sorozatokban és az ismeretterjesztő filmekben. Felhívja a figyelmet arra, hogy a történelmi játékfilmek képesek átalakítani nézeteinket és ismereteinket egy adott korról, egy népről, egy kultúráról. Ismerteti, hogy mennyire hihetünk e filmeknek, és hogy mennyire mondhatók hitelesnek. Rámutat, hogy a korhűség megjelenítésében mennyire veszi figyelembe a filmipar a tudományos kutatások eredményeit és mennyire építkezik toposzokból, sztereotípiákból és sablonokból.

2019. IV. 9. Dr. Pál Monika Éva
(főiskolai docens, Tomori Pál Főiskola) A Brexit: belpolitikai és nemzetközi dimenziók
Dr. Pál Monika Éva az ELTE BTK-n szerzett (angol-történelem-politikaelmélet szak, M.A.) diplomája után a CEU-n tanult tovább (modern történelem és nacionalizmus tanulmányok, M.A). Doktori fokozatát a Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakán kapta kézhez, ugyanitt, a Politikatudományi tanszéke kapta első állását is. 2003-5 között Brüsszelben, az Európai Parlamentben az ALDE frakció állampolgári jogokkal, bel- és igazságüggyel foglalkozó bizottságában tevékenykedett politikai tanácsadóként. 2011 óta a Tomori Pál Főiskolán főiskolai docens, a nemzetközi tanulmányok tárgyainak főállású oktatója, 2018 óta szakfelelős. Szakterülete a brit politika, az Európai Unió, a globális világrend alakulása. Az utóbbi időben a brit politikán belül különösen a Brexit témájával foglalkozik, amely témában TV-stúdiók szakértő megszólalója is. Hobbija a művészettörténet és a színház. Előadásáról: A Brexit alapvetően formál(hat)ja át nem csupán a szigetország és a kontinens kapcsolatát, hanem markáns nyomot is hagyhat az Egyesült Királyság belső, politikai és gazdasági erőviszonyain, alkotmányos berendezkedésén, társadalmi valóságán, attól függetlenül, hogy az Európai Unióból való kilépés megvalósul-e, és hogy milyen formában megy végbe. Az előadás választ kíván nyújtani a 2016-os referendum okaira, eredményére, felvázolja az Egyesült Királyság előtt álló forgatókönyveket, azok problematikáját és kihatását, majd arra is kitekint, hogy a Brexit egyedülálló, a nemzetközi kapcsolatok dinamikájának természetes jelensége-e vagy korunk unikális tünete.

2019. IV. 16. Bakos Miklós
(Bakosfa Kft. alapítója és ügyvezetője) Vállalkozás és társadalmi felelősségvállalás
Bakos Miklós a Bakosfa Kft. tulajdonosaként asztalosüzemet és barkácsboltokat üzemeltet Budafokon és a Móricz Zsigmond körtéren. Budafokon volt ipari tanuló, itt sajátította el az Ülőbútor KTSZ-ben az asztalos szakmát, a mai napig a kerületben él és itt működteti vállalkozását. Egy igazi lokálpatrióta, aki nemcsak az alkalmazottaiért, hanem a kerületért is sokat tesz. Gyermekei a vállalatnál dolgoznak, sőt Bakos úr már most megígérte, hogy az unokájából is kiváló asztalos lesz. Előadásáról: A teljes cég életét áthatja a társadalmi felelősségvállalás, elmondása szerint enélkül már nem is tudná élni a hétköznapjait. Az előadás folyamán megtudhatjuk, hogy a kezdeti egy szatyornyi szerszámból, törzstőkéből hogyan épített egy impozáns vállalatbirodalmat. A cégvezető eddigi munkássága és cége bemutatása által meggyőződhetünk arról, hogy milyen egy felelős vállalkozás a KKV szektorban. Az általa vezetett 45 főt foglalkoztató faipari vállalkozást számtalan kitüntetéssel és elismeréssel díjazták

2019. IV. 30. Dr. Gellér Katalin
(tudományos főmunkatárs, MTA Bölcsészettudo-mányi Kutatóközpont, Művészet-történeti Intézet) Róth Miksa üvegfestészete
Dr. Gellér Katalin művészettörténész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főmunkatársa, a művészettörténet tudomány kandidátusa, a Magyar Szecessziós Társaság elnöke, a Tomori Pál Főiskola docense. Előadásában Róth Miksa páratlan életművének vetített képes bemutatására vállalkozik: A 19-20. század fordulóján reneszánszát élő üvegablak- és mozaikművészetnek Róth Miksa a legjelentősebb és a legismertebb magyar képviselője. Pályáját középkori templomok elpusztult üvegablakainak pótlásával kezdte. Később is számos fővárosi és vidéki templom ólmozott üvegfestményének elkészítése fűződik a nevéhez. 1885-ben alapított műhelye a kiegyezés (1867) és az Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte utáni nagy építkezéseknek köszönhetően számos megrendelést kapott. Legismertebb munkái közé tartoznak az Országház, a budai királyi palota Szent Jobb kápolnája, a Zeneakadémia, az egykori Gresham Biztosító székház, a marosvásárhelyi Kultúrpalota üvegablakai és mozaikjai. Külföldi megrendeléseket is teljesített: műhelyében készült például a mexikói Nemzeti Színház Maróti Géza tervezte üvegmennyezete (1910), s a hágai királyi palota Vilma királynő jubileumára készült üvegfestménye.

2019. V. 7. Dr. Hegedűs Mihály
(főiskolai tanár; Tomori Pál Főiskola / a Magyar Könyvvizsgáló Kamara alelnöke) Az egészségügy problémái napjainkban
Dr. Hegedűs Mihály kutatási területe a rejtett gazdaság alakulása, az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási rendszer átalakítási folyamatai és annak hatásai, amiről számos hazai és nemzetközi publikációt is megjelentetett. 2007-től vesz részt az egészségügy kontrollfolyamatainak elemzésében. Dr. Hegedűs Mihály számos felsőoktatási intézményben tart hazai és a nemzetközi számvitelhez kapcsolódó kurzusokat. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara alelnöke, igazságügyi szakértő, részt vesz az egészségügy gazdasági folyamatainak elemzésében. A Tomori Szeniortagozaton „Az egészségügy átalakításának dilemmái” címmel tartandó előadáson az egészségügy finanszírozhatóságát, hatékonyságát, a korfa növekedésből adódó következményeket elemzi. Az egészségügyi ellátás színvonala javul, ugyanakkor a globalizáció, az új technikák megjelenítése, a korfa változása, az emberi erőforrás hiánya jelentős hatással van a hatékonyság, a finanszírozhatóság kérdésére. Az előadás arra keresi a választ, hogy lehet a konszenzus keresése közben hatékony és finanszírozható egészségügyet építeni, hol húzódhatnak a határvonalak az ingyenes és a fizetős egészségügy között.

2019. V. 14. Dr. Kissné dr. Budai Rita
(főiskolai tanár, rektor; Tomori Pál Főiskola) Meglepetés-előadás külső helyszínen
Kissné dr. Budai Rita művészettörténész tanulmányait az ELTE-n végezte művészettörténet-francia szakon, és az 1990-es évek elején egy évet tanult Párizsban ösztöndíj segítségével. Az európai képzőművészetnek minden stíluskorszakát tanítja, de szűkebb szakterülete a 19. és a 20. század. Bár az oktatást érzi magához legközelebb, szakmai tevékenységei közé tartozik a kutatás is, valamint kortárs művészek és művészcsoportok kiállításainak megnyitása. Előadásáról csupán annyit árulunk el, hogy olyan művészeti jelenségről fog beszélni, amit mindenki jól ismer, számtalanszor találkozott már vele, ezúttal azonban kicsit más nézőpontból tekinthet majd ezekre az alkotásokra.

Címkék

Megosztás

 

Megkérdeztük a Tomori Pál Főiskola hallgatóit, mit jelent nekik a Tomori.